Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
52(i zései ellen a felfolyamodás megengedtessék; meri sok esetben a peres lelek jogaira helyrehozhatlan sérelem hárulhatna, ha a kir. törvényszék akár a törvény helytelen alkalmazása, akár az eldöntendő jogesel félreismerése miatt, valamely pert helytelenül beszün* lelne, avagy a birói illetőségei helytelenül alkalmazná; mert ebben az esetben a jogkereső felek elölt jogaik érvényesítése iráni a perút, illetve a bíróság el lenne zárva. Épen így nem fogadható el alaposnak az 1893:XV1II. t.-cz. 181. és 182. §-aiban említett perekben kelt másodbirósági végzések elleni felfolyamodás kizárására nézve az az érvelés sem, hogy az igazolási az 1**1 : LIX. t.-cz. 66. §-a ellenére megadó, - tehál szinten közbenszóló másodbirósági végzés ellen sincs az 1893: XVIII. t.-cz. I63. §-a szerint egyáltalán külön felfolyamodásnak helye, s az ez által okozott sérelem orvoslása csakis a felülvizsgálatban kérhető, mivel a most idézett 1.63. §-nak ez az intézkedése az új sommás eljárásnak oly különleges rendelkezése, a mely rendelkezés a 214. |-ban említett esetekkel okozati összefüggésben nincs, s különben is csak a sommás perek természetéből folyóan a per mielébbi befejezését czélozza. Egészen más tekintet alá esnek ellenben az 50 forint értékel meg nem haladó s így csekélyebb jelentőségű azok a sommás perek, a melyekben az első bíróság ítélete ellen az 1893:XVIII. t.-cz. 126. §-a szerint felebbezésnek nincs helye, mivel e perekre vonatkozóan épen a többször idézeti 214. §. intézkedik eltérően, a mennyiben e szakasz Í-. bekezdése kifejezetten azt rendeli, hogy: azokban az ügyekben, a melyekben a kir. járásbíróság ítélete ellen a 126. §. szerint felebbezésnek nincs helye, a kir. törvényszék mint másodfokú bíróságnak végzéséi sem lehel felfolyamodással megtámadni. A kir. törvényszéknek mint felebbezési bíróságnak e perekben keletkezett végzése ellen tehál az 1881 : LIX. t.-cz. 51). §-a alapján sem lehet felfolyamodással élni. A törvény egyes esetekben például: az 1*93: XVIII. t.-cz. *. és llö. ^-aiban, továbbá az 1893: XVIII. t.-cz. 3b. illetve az 1887 : XXVIII. t.-cz. '2. §-aiban említett esetekben, a perben szereplő, de a peres felektől különböző szemelvekre nézve a felebbezési bíróság végzése ellen a felebbviteli jogorvoslatot kifejezetten megengedvén, önként értetődik, hogy a jelen határozat e szemelveknek felfolyamodási jogosultságára ki nem terjed. Ezek alapján kellett tehál akként határozni, hogy «azokban a sommás perekben, a melyekben a felebbezési bíróság ítéletei ellen fölül vizsgálatnak helye nincs, a felebbezési bíróság által hozott végzés ellen csupán