Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
522 Ennélfogva a lv. T. értelmében helyesen határozott a felebbezésí bíróság a midőn kimondotta, hogy a peresített ügylet nem fix ügylet; b) hogy miután a teljesítésre határidő kitűzve nem volt s alperes az ügylettől elállását felperessel előbb nem közölte, a felebbezési bíróság a K. T. 327. §-a alapján helyesen mondotta ki azt is, hogy a vevő az ügylet teljesítését még L893. évi május 11-én is követelhette: c) hogy miután a K. T. 354. §-ának helyes értelmezése szerint a kártérítést követelni, vagy a szerződéstől elállani kivánó felet első sorban közvetlenül csak arra kötelezi, hogy ebbeli szándékáról a késedelmes felet azonnal értesítse, míg az a további kötelezettsége, hogy ennek, ha ezt az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedjen, csakis az esetre áll be, ha ily utólagos teljesítési időnek engedését maga a késedelmes fél kéri: alperesnek az a panasza, hogy a nem késedelmes felperes az alperesnek az utólagos teljesítésre időt engedni, s ezt a határidő megjelölésével alperestol kérni tartozott, a K. T. 354. §-ával merőben ellentétben áll; s tekintve, hogy felperes alperesnek az e) alatti tanúsága szerint az utólagos teljesítésre időt engedett is, s ugyanebben az értesítésben kárkövetelési jogát is fentartotta, alperes azonban erre az értesítésre nem csak hallgatott, hanem az árút,, mint azt a felebbezésí bíróság tényállásként megállapította, métermázsánként 30 krral drágábban tovább el is adta, kétségtelen az is, hogy a felebbezésí bíróság a K. T. 354. §-ában foglalt jogszabályt nem sértette meg;c^ hogy a felebbezésí bíróság a felperes által kért kármeghatározással nem sértett meg anyagi jogszabályt, minthogy a K. T. 272. §-a értelmében kereskedelmi ügyekben az, a ki kártérítést igényelhet, a valóságos kár és elmaradt nyereség megítélését követelheti; a K. T. 356.^.2. pontja értelmében pedig a vevő nincs elzárva attól, hogy a késedelmes vevőtől a szerződési és piaczi árt meghaladó igazolható nagyobb kára megtérítését is követelhesse: a fenforgó cselben tehát az a körülmény, hogy a teljesítés idejében volt piaczi árjegyzék he nem mutattatott, nem képezhet okot a felperes kárkövetelésének elutasítására, minthogy felperes a 30 krral megítélt árkülönbözetet a felebbezésí bíróság ténymegállapítása szerint egyébként igazolta. 512. Érdemben bírálandó meg a felülvizsgálati kérelem, ha a fél az állítólag megsértett anyagi jogszabályt nem