Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
523 jelöli ugyan meg, de az a kérvény tartalmából kivehető. (1893: XVIII. t.-cz. 190. 193. §§.) A szerződés teljesítésére kész fél, ha ellenfele őt abban gátolja s annak teljesítését lehetetlenné teszi, a szerződéstől elállhat és kártérítést is követelhet. A munkaadó alkalmazottjainak tényeiért felelős. (189(5 márczius 26. 1896. G. 16. sz. a.) Tényállás: A felebbezési bíróság felperest a részéiül az alperesek ellen a B. alatti fuvarozási szerződés megszegése miatt 381 frt 27 kr. fuvarbértöbblet czímén és elromlott 100 mérő szén 136 frt értéke czímén támasztott kártérítési kereseti követelésével az első bíróság ítéletének e részben való megváltoztatásával, azért utasította el, mert a felperes szénégetői, az alperesekel az elvállalt és meg is kezdett fuvarozásban az által akadályozták meg, hogy a fuvarozandó szénnek részükre való kiszolgáltatását megtagadták és a szenet elszállítás végett idegen fuvarosoknak, kik őket kedvezményekben részesítették, adták át, mert felperes e miatt az alperesek részéről nála emelt panaszt nem orvosolta, s mert e szerint az alperesek nem lévén és nem is lehetvén abban a helyzetben, hogy fuvarozási kötelezettségüknek eleget tehessenek, felperesnek kártérítéssel nem tartoznak. A kir. Ítélőtábla: Habár felperes felülvizsgálati kérvényében azt az anyagi jogszabályt, melyet a felebbezési bíróság megsértett volna, határozottan meg oem jelöli, kérvénye tartalmából mégis kivehető, hogy a másodbiróság által azl a jogszabályt véli megsértettnek, mely szerint a szerződő felek egyike a szerződéstől alapos ok nélkül egyoldalulag el nem állhat, a mennyiben a felülvizsgálati kérvénye folyamán akként érvel, hogy ha való is volna, mikép a szénégetők az alperesek egyikének vagy másikának egyszer-máskor a szénnek kiszolgáltatását megtagadták, ebből részükre csak az a jog támadhatna, hogy tőle esetleg kártérítést követeljenek, deezért nem voltak jogosítva az alperesek a további fuvarozást megszüntetni illetve a szerződéstől egyoldalulag elállani. A felperesnek emez érvelése azonban alaposnak el nem fogadható, mert a szerződést a maga részéről teljesíteni kész fél, abban az esetben, ha ellenfele őt a szerződés teljesítésében gátolja s annak teljesítését neki lehetetlenné teszi, törvényeink szerint a szerződést szegő féllel szemben nem csak elállhat egyoldalulag a szerződéstől, de kártérítést is követelhet; mert ehhez képest a fenforgó esetben, minthogy a felebbezési bíróság által ítéletében megállapított és az 1893:
