Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

521 Tényállás: Az alperes 1893. évjnárczius 16-án 15 nap alatt a vevő részéről küldendő zsákokban Eperjesre szállítandó 500 métermázsa árpát métermázsánként 5 frt 75 krjával eladott E. kereskedőnek oly kikötés mellett, hogy vevő az átadott 100 forint foglalón felül a hátralékos vétel­árt a szállítás megkezdése előtt kifizetni tartozik; a vevő jogát a fel­peresre átruházta, a miről az eladó értesítést nj'ert. A vevő 175 drb. zsákot küldött; 1893. évi márczins hó 28-án az árú átvétele végett meg­jelent, azonban akkor az átvétel —• a vevő részéről az árú minősége kifogásoltatván — nem eszközöltetett; a felek azonban később, vagyis április 14-e előtti valamelyik napon a vétel úgyletet kifejezetten fentartot­ták, avval a módosítással mégis, hogy a vevő a vételár után kamatot is fizet, viszont a teljesítési határidő megállapítva nem lett. — Eme pót­megállapodás folytán a felperes megjelent 1893. évi május 11. táján alperesnél a teljesítés eszközlése végett, azonban alperes a teljesítést meg­tagadta s habár a felperes alperest az E) alatti tanusítvány szerint telje­sítésre újból felhívta, az alperes az árút W. M.-nak métermázsánként 30 krral drágábban eladta, a zsákokat pedig, már csak a kereset beadása .után, visszakiildötte felperesnek. A kii*. ítélőtábla: A tényállásból kitűnik: a) hogy a felek részéről a teljesítésre kitűzött határidő nem lett akként megálla­pítva, hogy a lelek annak szoros betartására oly súlyt fektettek, miszerint a későbbi teljesítés a telek akaratával ellenkeznek, sem pedig ez a teljesítési határidő a szerződés olyan lényeges alkatrészéi nem képezte, hogy a teljesítésnek szigorúan a kitűzött határidőben kell történnie, úgy hogy a későbbi teljesítés egyenesen szerződés­ellenes lenne. Nem állapítja meg ezt az alperes részéről annak iga­zolására a felülvizsgálati kérelemben is felhozott az a körülmény, hogy miután alperes később a szállításban a mezei nnmka által gátolva volt s az árpa árhullámzásnak van kitéve, az ügylet fix ügy­letnek tekintendő, azért, mert nem is állíttatott, hogy kiköttetett, miszerint a/ eladó az árúi csakis saját fuvarjaival és csak a tavaszi mezei munka megkezdése előtt szállíttatja : e nélkül pedig a szál­lítás tekintetében a mezei munkának beállta közömbös, az árú árhullámzása pedig önmagában az ügyletet fix ügyletté azért nem leszi, minthogy a kereskedelem tárgyát képező legtöbb árú árhul­lámzásnak van kitéve, s az árú ügyleteknél épen az árak esése vagy emelkedése képezi a kereskedői speculationak rendszerinti alapfel­tételét. De ezenfelül a peres felek ama tényük folytán, hogy későbbi - a per eldöntésénél irányadó megállapodásuk alkalmával a teljesí­tésre határidőt általában sem állapítottak meg, ki is tűnik a felek­nek ama szándéka, hogy fix ügyletei létesíteni nem is kívántak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom