Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

273 A csomagolatlan állapotban szállított széna azok közé az árúk közé tartozik, melyeknek befedését az üzletszabályzat kötelezőleg előírja, de a melyek befedéséről nem a vasút köteles gondoskodni, s a melyek nem fedett, hanem nyitott kocsikban, de befedve szállítandók. (Üzletszab. 50. §. B. mell. XXXIV. p.) A takaróbér követelhetésének joga nincs feltételezve S<MII attól, hogy a vasút a feladót a takarók szolgáltatására eredménytelenül felhívta, sem attól, hogy a feladó az árú betakarását kívánta. (Üzletszab. 50. .17. §§.) (1897 deczember 10. 1897. II. G. 100. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Felperes felülvizsgálati kérelmét arra alapítja, hogy a felebbezési bíróság a per eldöntésénél a jelen esetben irányadó vasúti üzletszabályzat és díjszabás határozinányait helytelenül értelmezte és ennek következtében helytelenül alkalmazta, sőt mellőzte is. De ez a panasz alaptalan. A vasúti díjszabás I. ívsze D) fejezete XIII. pontjának a jelen esetben irányadó utolsó bekezdése (dijszabás 173. lap) ugyanis akként rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a küldeményeknek ponyvák alatt való szállítására a vasút nem köteles, de az vámhatósági vagy szabályszerű határozmányok betartása végett szükséges és a vasút által teljesíttetik, a takaróbér akkor is felszámíttatik, ha az árú betakarás;!t a feladó nem is kivánta. A díjszabásnak ezt a rendelkezését a felebbezési bíróság helyesen értelmezte akként, hogy oly árúnak a vasút által saját takaróponyváival teljesített befedéseért, melynek befedéséhez a vasút nem köteles saját ponyváit használni, vagyis a melynek befedéséről nem a vasút köteles gondoskodni, de a melynek befedését vámhatósági határozmány vagy az üzletszabályzat kötelezőleg előírja, a vasút takaróbért követelhet abban az esetben is, ha a feladó a takaróponyvának a vasút által való szolgáltatása iránt az üzletszabályzat 57. §-ához tartozó III. és V. póthatározmányok értelmében kérelmet elö nem terjesztett. Ennek az értelmezésnek helyessége iránt ugyanis a díjszabás fentebb idézett D) fejezele XIII. pontjának világos tartalma nem hagy fenn semmi kétséget és helyesen fejtette ki a felebbezési bíróság, hogy az idézett pont ama kezdő szavainak: «ha a küldeményeknek ponyvák alatt való szállítására a vasút nem köteles », csak az lehet az értelme, illetve hogy ezek arra az esetre vonatkoznak, ha a vasút nem köteles a befedésről maga gondoskodni Térfi: ítélőtáblai határozatok. 11. 18