Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

274 és így ahhoz saját ponyváit használni, nem pedig arra az esetre, midőn a befedés egyáltalában nincs kötelezőleg előírva, mert különben az idézett pontban foglalt ama további feltételnek: «de az (t. i. a betakarás) vámhatósági vagy szabályszerű határozmányok betartása végei I szükséges*), nem volna helyes értehne. Az üzletszabályzat és a díjszabás helyes értelmezésével állapította meg a felebbezési bíróság azt is, hogy a csomagolatlan állapotban szállítói! széna azon árúk közé tartozik, melyeknek befedéséi az üzletszabályzat kötelezőleg előírja, de a melyeknek befedéséről nem a vasút köteles gondoskodni, továbbá, hogy ez az árú nem fedett, hanem nyitott kocsiban, azonban befedve szállítandó. Erre nézve nem hagy fenn kétségei az üzletszabályzat 50. §-ához tartozó B) melléklet (függelék) XXXIV. pontja (díjszabás 1. rész 84. lap), mely világosan akként rendelkezik, hogy széna csomagolatlanállapotban csak teljesen fedve vétetik fel szállításra, és hogy a befedéshez szükséges eszközöket a vasút kívánságára a feladó szolgáltatni tartozik, a miből kétségtelen, hogy a vasút sem arra, hogy a csomagolatlan szénái fedett kocsiban szállítsa, sem arra, hogy azt saját ponyváival betakarja, kötelezve nincs, de másrész! annak befedve való szállítása üzletszabályzatszerűén elő van írva, a befedésért tehát a vasút a D) fejezet XIIJ. pontjának utolsó bekezdése alapján jogosan számíthat fel Iakaróbért. Felperesnek az az ervelése, hogy a B) függelék XXXIV. pontjában használt eme kitétel alatt: «teljesen befedve», első -inban a fedett kocsiban szállítás értendő, és hogy ennélfogva a széna befedéséről a vasút köteles gondoskodni, minden alapot nélkülöz, mert az idézett pontban foglalt rendelkezés a mozdony által szórt szikrától való meggyúladhatás veszélyének elhárítása czéljából írja elő az árú befedését, és mert e veszély elhárítása czéljából oly kikötésnek, hogy az árú csak "teljesen befedve* vetetik fel szállításra es hogy a feladó a vasút kívánságára a befedéshez szükséges eszközöket is szolgáltatni köteles, nem volna értelme akkor, ha az árú fedett kocsiban volna szállítandó, mivel ily esetben az említett veszély elhárítása czéljából az árúnak külön betakarása nem volna szükséges. A fentebbi értelmezésből önként következik, hogy a csomagolatlan széna a díjszabás B) fejezete VII. pontjában (143. lap) a betűsoros felsorolás után általánosságban megemlített azon árúk közé tartozik, melyek az üzletszabályzat B) függeléke (melléklete) szerint nyitott kocsikban szállitandók, es a fentebbi értelmezés melleit nem bír jelentőséggel az, hogy a B) függelék XXXIV. pontjában