Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

266 megbízás nélkül megjelent Dr. K. B. ügyvéd az ő (alperes) nevében terjesztette elő az említett jegyzőkönyvbe iktatott érdemleges védelmei és alperes a tőle nyert megbízó levelet ugyancsak a felebbezési tárgyaláson bemutatott Dr. K. B. ügyvédnek a járásbíróság előtti ezen eljárását a télhívott jegyzőkönyv tartalma szerint kifejezetten jóváhagyván: alperesnek az idézés hiányára fektetett felülvizsgálati panasza teljesen alaptalan, az a tényállítása pedig, hogy Dr. K. B... ügyvéd által előterjesztett védelem tisztán csak a passiv legitimatío kérdésére szorítkozott, a vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyv tartalmával van megczáfolva. De alaptalan alperesnek: 1. az elévülésre,. 2. a kereseti igény megszűntére vonatkozólag előterjesztett felülvizsgálati kérelme is. Ad i. Mert a felebbezési bíróság az e tekintetben felhozott indokainál fogva az A) alatti biztosítási szerződésit. §-ának helyes értelmezésével mondotta ki, hogy alperes fizetési kötelezettsége csak 1896. évi június hó 30-án következett be, és mert a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint alperes perbe vonása 1897. évi márezius hó 22-én már megtörténvén, kétséget sem szenvedhet, hogy a K. T. 487. §-ával megállapított egy évi elévülési idö, melyre nézve különben az A) alatti kötvényfeltételek 13. í^-ának. utolsó bekezdése a törvénynyel megegyező intézkedést tartalmaz, (binnen Jahresfrist nach dem Fálligkeitstermine), el sem telt. Ad 2. Mert az esemény bejelentésének elmulasztása a K. T. 503. §-& értelmében a biztosítónak csupán kártérítéshez adván igényt, a felebbezési bíróság ítéletének vonatkozó indokai alapján helyesen, mondotta ki, hogy az A) alatti kötvényfeltételek 11. §-ának ezzel ellenkező és lényegileg nem elévülési szabályt, hanem jogvesztést tartalmazó kikötése hatálylyal nem bírhat. 197. A bíróság valamely állított lényt rendszerint mindaddig nem nyilváníthat nem bizonyítottnak, míg az annak kimutatására perrendszerűen megállapított összes bizonyítékokat ki nem merítette, mégis olyan esetben^ midőn a bíróság teljes határozottsággal meg van győződve, hogy valamely megajánlott bizonyíték egyébként megalkotott meggyőződésén semmi esetre sem változtatna, az ekként feleslegesnek tekintett bizonyítékot mellőzheti. (1893: XVIII. t.-cz. 64. §. 185. §. e. p.)