Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

267 A bizonyítékok mérlegelése félülvizsgálat alá nem esik. (1893: XVIII. t.-cz. 64. 185. §§.) Alaptalan az eskü alatti kihallgatás elrendelése miatt emelt panasz, ha a biróság a megajánlott tanúbizonyítást bizonyítékul egyáltalában nem tekintette. (1893 : XVIII. t.-cz. 95. §. 185. §. c, p.) A kifejezésre nem juttatott szándék az 1875: XXXVII. t.-cz. 265. §-a rendelkezésének értelmében sem képezheti a birói méltatás tárgyát. Közvetlen vételi ügylet vagy bizoinány. (1875 : XXXVII. t.-cz. 336. 368. §§.) (1897 november 25. 1897. II. G. 96. sz. a.) A kir. ítélőtábla : Nem sértett meg az által a felebbezésí bitóság jogszabályt, hogy alperesnek S. J. és A. E. nevű tanúit ki nem hallgatta, mert habár az 189*3 : XVIII. t.-cz. 64. §-ának helyes értelme szerint a biróság valamely állitott tényt rendszerint mindaddig nem nyilváníthat nem bizonyítottnak, míg az annak kimutatására perrendszerűen megállapított összes bizonyítékokat ki nem. merítette; mégis oly esetben, midőn a biróság teljes határozottsággal meg van győződve arról, hogy valamely megajánlott bizonyíték egyébként alkotott meggyőződésén semmi esetre sem változtatna, az ekként feleslegesnek tekintett bizonyítékot a felhívott §-ban idevonatkozólag foglalt világos rendelkezés szerint mellőzheti, jelen esetben pedig a felebbezési biróság indokainak tüzetes előadásával, tehát az id. törvényhelynek megfelelően indokolta azt, hogy a hivatkozott alperesi tanúk kihallgatását miért mellőzte. S minthogy a felebbezési biróság álláspontja szerint a bizonyítandó körülményekre vonatkozólag a mellőzött tanúk egyáltalán bizonyítékot nem képeznek, megdől alperesnek az 1893 : XVIII. t.-cz. 95. §-ának megsértésere alapított panasza is. Ép oly kevéssé jöhet figyelembe alperesnek a miatt felhozott panasza, hogy a felebbezési biróság az eskü alatt kihallgatott S. M. vallomásat az alperesi részről vitatott világos beismerés tényére nézve bizonyítékul nem fogadta el, mert ennek a vallomásnak a felebbezési biróság által történt mérlegelése és méltatása felülvizsgálat tárgyat nem képezheti. De a panaszolt anyagi jogszabályok megsértését sem követte el a felebbezési biróság; mert az ítéletében foglalt s a fennebbiek szerint jogszabály megsértése nélkül megállapított azon tényállásból kiindulva, hogy midőn alperes