Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

235 bíróság az ennek folytán megtartott ujabb felebbezési tárgyalás során a felperes által csatolt, nem kifogásolt L) és M) alatti okiratok és alperes kifejezett beismerése alapján tényként állapította meg, hogy alperes gőzmalom-tulajdonos, tehát a K. T. 3. §-a értelmében kereskedő. Ezzel szemben nem jöhetett figyelembe alperesnek az a panasza, hogy miután a gőzmalom üzembe vételét tárgyazó telep-engedélyt az L) alatti okirat szerint csak 1893. évi július hó 8-án nyerte el, a kezességnek 1893, évi július lió 6-án történt elvállalása idejében kereskedő nem volt. Mert a felebbezési bíróság alperesnek kereskedői minőségét megállapító kimondásál az L) alatti közokirat egész tartalmára alapítván, ennek tartalma szerint pedig alperes a gőzmalom iparengedélyezését még 1893. évi június hó 14-én kérelmezvén, nyilvánvaló, hogy alperes a szóban levő kereskedői vállalatba már ekkor, tehát a kezesség elvállalását megelőző időben ment be, és így a kezesség elvállalása idejében (1893. július hó 6-án) már kereskedőnek volt tekintendő. De nem jöhetett figyelembe alperesnek az a panasza sem, hogy mivel a kezességvállalás neki mint gőzmalomtulajdonosnak üzleti köréhez nem tartozhatik, a felebbezési bíróság a K. T. 261. §-át a fenforgó esetre helytelenül alkalmazta. Mert a kereskedelmi törvény idézett §-ában általánosságban említett szerződés fogalma alá a kereskedőnek mindennemű ügyletei, következőleg a kezességvállalás is tartozván, a felhívott törvényszakaszban felállított jogi vélelem ellenében alperes tartozott volna bizonyítani — a mit azonban meg sem kísérlett — hogy az általa vállalt kezesség kereskedelmi üzletének folytatásához nem tartozott. Az alperes, mint kereskedő, által vállalt kezesség tehát a kifejtetteknél fogva annak üzlete folytatásához tartozónak lévén tekintendő, a felebbezési bíróság a K. T. 270. §-át helyesen alkalmazta. És minthogy a dolog ilyen állásában annak a körülménynek bizonyítás;), vájjon a főadós is kereskedő-e s az általa vállalt kötelezettség kereskedelmi ügyletből ered-e, felesleges: annálfogva a felebbezési bíróság eljárási szabályt sem sértett az által, hogy az ez irányban felperes ajánlotta további bizonyítást mellőzte. 181. A felülvizsgálati kérelemnek elkésetten történt benyújtását igazoltnak kell kimondani, ha az ellenfél ebbe beleegyezik. (1881 : LIX. t.-cz. 61. s. k. §§.)