Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

230 bíróság további eljárásra és törvényszerű új határozat hozatalára utasíttatott. 177. A kereskedelmi forgalomban minden olyan kinyilatkoztatás, melynek ezélja, hogy a hitelezőben megnyugvást keltsen a részben, mikép az adós tartozása annak idején kiegyenlíttetni fog, a nyilatkozó részéről a jótállás elvállalásának természetével bir. Ez a nyilatkozat: «Önnek nem szabad fivéremnél egy krajczárt sem veszíteni», a kereskedelmi forgalomban kezességet állapít meg. (1897 szeptember 23. 1897. II. G. 63. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A kereskedelmi forgalomban minden olyan kinyilatkoztatás, melynek ezélja, hogy a hitelezőben megnyugvást keltsen a részben, hogy az adós tartozása annak idején kiegyenlíttetni fog, a nyilatkozó részéről a jótállás elvállalásának természetével bírván : a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn a panaszos másodrendű alperes részéről az elsőrendű alperes által igényelt hitelezés kieszközlése czéljából felpereshez intézett s valódinak elismert B) alatti levél azon kitételét «Önnek nem szabad fivéremnél egy krajczárt sem veszítenie)), úgy értelmezte, hogy ez által másodrendű alperes az elsőrendű alperesnek felperes irányában fennállott s a jelen keresettel érvényesített tartozása iránt kezességet vállalt. S minthogy az egyoldalú lekötelezésen alapuló ez a kezességvállalás a B) alatti levél tartalma szerint egyáltalán hem feltételes: a felebbezési bíróság az által, hogy másodrendű alperesi az általa elvállalt kezesség alapján a kereseti követelésnek és járulékainak megfizetésére kötelezte, anyagi jogszabály megsértését sem követte el. 178. Az 1893: XVIII. t.-cz. 106. §-a csakis beszámítási kifogás esetén alkalmazható, viszonkereset esetén ellenben nem, a melynek érvényesítbetését a 23. §. szabályozza. Jogerőre nem emelkedett, később hatályát vesztett