Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

227 az, hogy e tényállás jogszabály megsértésével állapíttatott volna meg, sem a felebbezési bíróság által felvett tárgyalási jegyzőkönyvvel, sem a S. E. T. 160-ik §-a értelmében e jegyzőkönyvhöz mellékelhető irattal igazolva nincs. A fenjelzett tényállásból kiindulva pedig a felebbezési bíróság az ítéletében kifejtett indokoknál fogva helyesen mondotta ki, hogy alperes a neki küldött szijat átvenni nem tartozott, s így az általa jogosan visszautasított szíj vételárában nem marasztalható. 176. A biztosító társaság íőügynökének nevezett e<jyén által kiállított okirat nem bír a társaság ellenében bizonyító erővel, ha nincs megállapítva, bogy a kiállító a czég jegyzésére vagy képviseletére vagy a czégjegyzésliez használt bélyegző használatára s annak felhasználásával okiratok kiállítására jogosítva volt. (1893: XVIII. t.-cz. 73. 77. §§. 185. §. c. p. 1875: XXXVII. t.-cz. V. czím; 193. §.) Ha a biztosítónak a díjak behajtásával megbízott közege a neki a biztosítótól járó provízióból a díjnak bizonyos százalékát a biztosítottnak elengedi, ez az elengedés a biztosítót csak akkor kötelezi, ha a biztosító társaságnak erről a díjak elszámolásakor tudomása volt és a százalékot a biztosított javára számolta el. Feloldás döntő körülmények kiderítése czéljából. (1893: XVIII. t.-cz. 204. §.) (1897 szeptember 23. II. G. 62. sz. a.) A kir. Ítélőtábla : A felebbezési bíróság azt, hogy M. D. L., a ki felperessel a 2 7. alatti borítékra feljegyzett megállapodásra lépett, az említett borítékra vezetett nyilatkozatnak az alperes társasagot kötelező hatálylyal való megtételere jogosítva volt, egyedül azon az alapon állapította meg, hogy alperes a 3 7. alatt csatolt levélben beismerte azt, hogy a szóban forgó nyilatkozat kiállítása idején M. D. L. az alperes társaságnak magyarországi vezérképviselője volt. Minthogy azonban alperes a 4253/1897. számú elsőbirósági tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint, melyet a tényállás megállapításánál a felebbezési bíróság a felebbezésnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján történt elintézése alkalmával a 15*