Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

207 lalt bejegyzések szerint 1). A., illetőleg ennek jogutóda D. S. javára alzálogjoggal van terhelve, a zálogjogilag bekebelezett, de alzálogjoggal terhelt követelések pedig a zálog- és alzálogjognak egymáshoz és a jelzáloghoz való viszonyánál fogva a telekkönyvi rend. 79. §-a értelmében csak akkor nyilváníthatók fent nem állóknak és a zálogjog teljes és az alzálogjogra is kiterjedő feltétlen joghatálylyal csak akkor mondható ki megszűntnek vagy eredetileg érvénytelennek, ha egyúttal az is megállapíttatik, hogy az alzálogjoghatályát vesztette: ebben a perben nemcsak a zálogjog, hanem az arra megszerzett alzálogjog hatálya és érvényessége felett is keli határozni annál is inkább, mert a telekkönyvi hatóság a felperest, mint jelzálogtulajdonost, a sorrendi tárgyaláson tett kifogásának érvényesítése végett nemcsak a megtámadott zálogjoggal biró hitelező ellen, hanem az alzálogjogot szerzett hitelező ellen is perre utasította, miből kétségtelenül az következtethető, hogy a perreutasítás czélja is az volt, hogy a megtámadott zálogjoggal biztosított követelés fenn vagy fenn nem állása az alzálogjoggal biztosított követeléshez való jogviszonyra tekintettel állapittassék meg. Ilyen körülmények között az alzálogjog érvénye és hatálya felett altban az esetben is határozni kell, ha a zálogjogilag bekebelezett követelés fenn nem állása megállapíttatik s a mennyiben ebben a tekintetben a birói döntés alapja a perreutasító határozatban és a/, annak alapján megindított keresetben foglaltatik, az a kifogás, hogy másodrendű alperes az alzálogjog lenállásának kimondása iránt viszonkeresetet nem támasztott, figyelembe nem vehető. A felebbezési bíróság az Ítéletből kivehető tényállás szerint tényként azt állapította meg, hogy P. .1. és a jelzálogul szolgáló ingatlan akkori tulajdonosa Sch. Á. között a keresethez Ezalatt mellékelt okiratban foglalt egyezség valóban létrejött s ebből helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a szécsényi 512. sz. tjkvben P. J. hagyatéka javára i<><> írt töke erejéig C) 14. sorszám alatt előjegyzett, C) 18. sorszám alatt pedig be is kebelezett zálogjogra vonatkozó bejegyzés az egyezség létrejötte után eszközöltetett ki, holott az egyezségben foglalt megállapodás egyenesen kizárta azt, hogy P. J. vagy örökösei az egyezség tárgyát képezett követelesre vonatkozólag ujabb zálogjogot szerezhessenek. A felebbezési bíróság azonban nemcsak a zálogjogra, hanem az alzálogjogra vonatkozó bejegyzés eredeti érvénytelenségét is megállapította s ebben a tekintetben ítéletében azt a jogszabályt állította fel, hogy az, a ki valamely bekebelezett követelésre alzálogjogot szerez, nem birhat