Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

206 bezésben felhozott ténykörülmények következtében kérelmezte, liánéin az alperes felebbezésére felperes részéről beadott észrevételek-' ben felhozottak megczáfolása végett ellenészrevételekben kérte; már pedig az észrevételekben felhozottakra való tekintettel annyival kevésbbé kérhető sikerrel a szóbeli tárgyalás, mert miként azt a felebbezési bíróság Ítéletének indokaiban helyesen emelte ki, az észrevételekre ellenészrevételeket tenni törvény szerint nem is lehet. De nincs törvényes alapja annak a panasznak sem, hogy a felebbezési bíróság a megállapított tényállásra az anyagi jogszabályokat helytelenül alkalmazta, mert a felebbezési bíróság az általa megállapított tényállásból a jogkövetkezményeket helyesen vonta le, és mert ha meg volna is állapítva, hogy felperes mulasztást követett el, midőn alperes felhívására 1897. évi június hó 28-ik napján az aratást meg nem kezdette, ez a mulasztás az 1. sz. alatti szerződés 3. pontjában meghatározott jogkövetkezményt a fenforgó esetben még sem vonná maga után, mert a felebbezési bíróság által megállapított, illetve elfogadott tényállás szerint, alperes nem tett kifogást az ellen, hogy felperes az aratást a kitűzött idő után megkezdje és befejezze, minthogy tehát alperes a felperes részéről megkezdett aratási munkát minden fentartás nélkül elfogadta és befejezni engedte, elállottnak tekintendő a szerződésileg biztosított attól a jogától, hogy az aratásnak az általa megjelölt időn túl való megkezdése miatt a szerződés 3. pontjának alkalmazását utólag követelhesse. 163. Az alzálogjoggal lekötött ingatlanra bekebelezett zálogjog mindaddig, míg az alzálogjog fennáll, az alzálogjogot nyert hitelező irányában létezőnek tekintetik, érvényben marad tehát az alzálogjog a zálogjog törlése után is, a mikor az alzálogjogot nyert hitelező a jelzálog tulajdonosával mint dologi adóssal, közvetlen jogviszonyba lép. (Telekk. rendt. 79. 150. §§.) (1898 június 16. 1898. I. G. 102. sz. a.) A kir. Ítélőtábla : A felperes a B) és C) a. birói határozatok szerint a végett utasíttatott ugyan perre, hogy a szécsényi 512. számú tjkvben P. J. hagyatéka javára C) 14. alatt előjegyzett, C) 18. alatt pedig bekebelezett 400 fit követelés fenn nem állását igazolja, minthogy azonban az erre vonatkozó zálogjog a telekkönyvben fog-