Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

[99 feni kiemelt lényeges és ügydöntő ténykörülmény megállapítására ki nem terjed, felperesnek a tényállás megállapítása ellen emelt panasza ebben a tekintetben indokoltnak találtatván, a felebbezési bíróság ítéletét, tekintettel arra, hogy az ügy az Ítéletben foglalt tényállás alapján eldöntésre nem alkalmas, és hogy a felülvizsgálati bíróság a felebbezési bíróság előtt előfordult ténykérdések eldöntésébe és a hiányzó tényállás megállapításába az 1893 : XVIII. t.-cz. 197. §-a alapján nem bocsátkozhatik, a most idézett törvény i204. §-ának második bekezdésében foglaltak alapján fel kellett oldani és a felebbezési bírósagot a bizonyításra vonatkozó jogszabályok megtartására és az összes perdöntő körülményekre kiterjedő tényállást magában foglaló új ítélet hozatalára kelleti utasítani. A felebbezési bíróságnak a fentebbiek szerint tévesnek kimutatott az a jogi álláspontja, mely szerint az a kérdés, hogy a keresetben megjelölt műtárgyak minő állapotban adattak át a kereskedelmi múzeumnak, a felperes terhére rótt bizonyítási kötelezettség nem teljesítése következtében minden jelentőségét elveszítette, kiterjed ugyan a keresetben 1. tételszám alatt felhozott műtárgyra is, mert a kártérítési jogra és kötelezettségre nézve a keresetben felhozott egyik műtárgyra sem lehet a per adatai alapján indokolható különbséget tenni; a felebbezési bíróság mindazonáltal a kereset 1. tételszáma alatt megjelölt üvegkancsó eltörése folytán támasztott kártérítési követelésével nem azért utasította el a felperest, mert nem bizonyította be azt, hogy azt a tárgyat az al(teres közegei törték el, hanem azért, mert a tanúk vallomása alapján bebizonyítottnak vette azt, hogy ez a műtárgy már az 1885. évi országos kiállítás idejében hibás, s e szerint értéktelen volt, a mennyiben annak feliratából egy «i» betű hiányzott, erre a műtárgyra nézve tehát megállapította azt a tényállást, hogy az akkor sem lehetett ép állapotban, mikor a kereskedelmi múzeumban elhelyeztetett. A felperes felülvizsgálati kérvényében ezt a tényállást is megtámadta és azt állította, hogy a felebbezési bíróság ezzel a ténymegállapítással az eljárási szabályokat s különösen a bizonyítékok szabad mérlegeléseié vonatkozó, az 1893: XVIII. t.-cz. 64. §-ában foglalt jogszabályt, megsértette. A kir. Ítélőtábla ezt a panaszt is indokoltnak találta, mert a felebbezési bíróság ítéletéből nem tűnik ki az, hogy a felebbezési bíróság az ítéletében nyilvánuló jogi meggyőződését a kihallgatott tanúk egymással sok tekintetben ellentétes vallomásainak beható mérlegelésével s általában a per összes adatainak tekintetbe vételével alkotta meg.