Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

XIV jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükséges legyen, a per érdemével együtt tárgyalandó. B. 133. 165. A jogviszonynak külön keresettel megállapítása rendszerint nem szükséges akkor, mikor a felperesnek az általa érvényesíteni kivánt igénye alapján az alperes irányában a teljesítéshez is van joga. B. 133. 165. T. 1141. 890. Helye van megállapítási keresetnek annak kimondása iránt, hogy a megkötött szerződés az egyik fél elállásának kijelentése ellenére fennáll; ellenben nincs helye e perben annak a kérelemnek, hogy a fél az árú átvételére köteleztessék. Ha a bíróság ilyen kérelem érdemében határoz: alaki jogszabályt sért. Po. 1)50. 784. 18. §. A tárcjyalás lielye s ideje. A bíróság helyszíni tárgyalást első tárgyalásként nem tűzhet ki. Ko. 638. 592. Az a panasz, hogy a tárgyalási idő 8 órára tűzetett ki, nem vehető tekintetbe, ha a kitűzött idő a bíróság részére megállapított hivatalos órák idejére esik. B. 140. 174. 22. §. A beavatkozás. L. a 140. §. a. 23. §. A viszonkereset. L. a 100., 1(>7. §§. a. is. Kötelező eljárási szabály az, hogy az 1881: L1X. t.-cz. 8. §-ának kel­lékeivel biró viszonkereset a főügygyel közösen tárgyalandó és döntendő el és külön per útjára nem utasítható. Gy. 439. 499. N. 764. 670. T. 1167. 905. Az 1893: XVIII. t.-cz. 106. §-a csakis beszámítási kifogás esetén alkalmazható, viszonkereset esetén ellenben nem, a melynek érvényesít­hetését a 23. §. szabályozza. B. 178. 230. Lejártnak és határozottnak nem tekinthető az a követelés, mely a félnek nem egészen határozott valamely lekötelezéséből, vagy öt minden kétséget kizárólag terhelő számszerűen is határozott kötelezettségéből, hanem a fenforgotl és végelszámolást igénylő bizományi viszonvból szár­mazik. B. 178. 230. Nem felel meg a 8. §. kellékének a viszonkereset, ha a felperes haszonbért, az alperes pedig azon az alapon perel, hogy tőle a felperes elleni zárlat következtében a termés egy része elvonatolt. T. 1165. 904. Egymással kereskedelmi összeköttetésben álló kereskedők ebből az összeköttetésből származó kölcsönös követeléseiket egymás irányában, ha nem ugyanabból a jogalapból erednek is, ugyanabban a perben érvé­nyesíteni jogosítva vannak. B. 244. 328.

Next

/
Oldalképek
Tartalom