Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár 71 az alperessel az F/l. alatti nyilatkozatban említett harmadik személy érdekében és javára állapodott meg. Ennek a megállapodásnak a következteben a felperes visszatértekor az ügyosztály hatósági kiutalásának hatálya az abban írt feltétel bekövetkezése folytán tulaj dónké] pen meg is szint, a felperesnek viszont az ügyosztály által javára az F 1. alattiban kikötött alperesi kötelezettségvállalás folytán az üzlethelyiségnek részére birtokbabocsátás érvényesítés iránti joga megnyílt. Az üzlethelyiségnek a fentebbi módon történt kiutalása tehát nem esik a 7.590 19-45. M. E. számú rendelet 3. §-ban említett hatósági határozattal történt kiutalás, az F/l. alatti megállapodás pedig az e § szerinti — nyilván a háztulajdonossal kötött bérleti — szerződés tekintete alá, amely esetekben ugyanis az üzlethelyiség visszabocsátását kizárólag a rendelet 9. §-ában meghatározott döntébizottság, ületö'eg a 4.380 1946. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében a járásbíróság előtt kell érvényesíteni. A felperes az üzlethelyiségnek az F/l. alattiban alperes részérói való kötelezettségvállalásából származó bútokba bocsátása iránti jogát alperessel szemben, tehát birtokkeresettel a rendes polgári bíróságnál érvényesítheti. Minthogy ezek szerint a fellebbezési bíróság által észlelt s a Pp. 180. § 1. pontjában meghatározott pergátló ok nem forog fenn, ezért a fellebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett azáltal, hogy a Pp. 180. § 1. pontjában meghatározott pergátló okból a pert a Pp. 182. § értelmében megszüntette. A m. Kúria mindezek alapján a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes pergátló kifogását elutasította s a fellebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra utasította. Kúria, P. VI. 3.073 1947. — 1948 április 28. 76. /. A keresettel támasztott igénynek a kereseti tényállások álapján való jogi minősítése a bíróság feladata, közömbös tehát, hogy a felperesek a keresetbe vitt jogot miként minősítették. II. A kereset tehát nem utasítható el azon az alapon, hogy a felperes az igényt váltakozva minősítette kártérítési — és a 300/1946. M. E. sz. rendelet szerinti birtokkeresetnek. Indokolás. A felperesek úgyis, mint özv. W. Izsóné és B. Balázsné perlési megbízottai, keresetüket arra alapították, hogy az alperesek, mint a pesthidegkúti nyilaspárt vezetői. 1944 október havában. B. András nyilas pártszolgálatos vezetésével megjelentek az I. és II. r. felpereseknek