Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)
Perjogi döntvénytár 4J? lyok szolgálnak, arnelyek hasonló kérdéseket szabályoznak és így maguktól kínálkoznak. Ekként tehát nincs ok arra, hogy az 1928 : XJI. tc. kizárólag olyani jogszabálynak tekintessék, amely már a múlté ; a 23. §-a pedig nem olyam természetű, hogy az előző., bekezdésben említett, kiterjesztést nem tűrő rendelkezések közé tartoznék. így tehát nem lehet elzárkózni attól, hogy ha az érdekelt fél ezen § szerint megengedett perfeljegyzést kér, úgy az: ily kérelem —ha egyéb akadály nincsen, teljesíttessék. Az esetleges késcblo megalkotandó jogszabály vagy készen találja az így keletkezett helyzetet, vagy pedig attól eltérő szabályozást fog tartalmazni, amely utóbbi esetben a feljegyzés tárgytalanná és hatálytalanná válik ; addig is azonban nemzárható el a hitelező attól, hogy a jogai biztosítása érdekében szükségeseknek talált lehetőségeket igénybe vegye. Az elsőbírósági végzés azon indoka pedig, amely a hátrább álló' hitelezők érdekeinek szem előtt tartására utal, azért nem áll helyt, mert ez. 1928 : XII. tc. 28. §-a is csupán új rangsorban tette lehetővé az átértékelésből származó különbözet erejéig a jelzálogjog bejegyzését és a per feljegyzése is csupán, ezt a rangsort biztosítja, tehát más hitelező közbert szerzett jogát nem sérti. Mindezekre tekintettel a 24.135/3. és 24.135/4. számú albet étekben, felvett ingatlanokra nézve a per feljegyzésének akadálya nincs. Budapesti tszék. 21. Pf. 850/1948. — 1948 március 31. ,46. (Trt. 128. §.) A földreform során juttatás címén történő tulajdonjog bekebelezésévél egyidejűleg a jelzálogjogos terheket hivatalból törölni kell. Indokolás. A megtámadott végzésben, amelyben az elsóbíróság juttatásjogcímén az 5.600/1935. F. M. sz. rendelet 65. §-a és a 171.000/1945. F. M. sz. rendelet alapján a Magyar Görögkeleti Egyház javára a tulajdonjog bekebelezését elrendelte, egyúttal többek közt, az 5.500/1945. F. M. sz. rendelet 18. §-a éxteknében elrendelte az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet javára bekebelezve volt jelzálogjog törlését is. Az utóbbira fel folyamodásában ezt a rendelkezést sérelmezi, és ezt a következőkkel indokolja. A Fővárosi Földhivatal 8.781/1947. sz. határozata nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint tehermentesen juttatná a szóbanforgó ingatlant, s így az elsőbíróság a határozaton túlmenve,, törölte a jelzálogjogot, a határozatban hivatkozott 1946 : IX. tc. értelmében a, magyarországi német lakosság által visszahagyott vagyon száll;