Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár ?,?> (Trt. 155. '-§, Jt. 23. §.) A jelpereseknek a keresetben megjelölt ingatlanai az alperes átértékelt követelésének a fedezetéül is szolgálnak s a fellebbezési bíróság a Jt. 23. §-ára is tekintettel az •anyagi jognak megfelelően kapcsolta egybe az alperes jelzálogjogának •a törlését a részére megítélt tőke, kamat és perköltség megfizetésével. Indokolás. Eldöntésre vár ezek után, az a kérdés, hogy a felperesek a a budapesti dunabalparti 9704. és 10.247. sz. tkvi betétben felvett ingatlanaikra az 'alperes* javára bekebelezett jelzálogjog törlését az alperes átértékelt követelésének és járulékainak megfizetése ellenében, vagy pedig — tekintettel arra, hogy 32.357 P a folyó pénznem legkisebb egységének a fillérnek is csupán elenyésző hányadát éri s így átértékelés nélkül teljesen éjtékevesztettnek minősül, —- enélkül is követelhetik-e. Az 1942. évi október 10-én kelt okirat, amelynek alapján a jelzálogjog bejegyzése történt, »keretbiztosítéki jelzálogjog« bekebelezését engedélyezi s a telekkönyvi hatóság ennek megfelelően is hatátozott. Nyilvánvaló azonban, hogy az a hitelviszony, amely a peres felek között fennáll, nélkülözi a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosítható hitelviszonynak azt a jellegzetességét, hogy az abból eredő követelések a keretén belül egymást követik s az egyik követelés megszűnése után a jelzálogjog az -ugyanabból a hitelviszonyból származó újonnan keletkező követelés biztosítására is szolgál. (Jt. 65. § min. ind.) "~ A* peres jelzálogjogot ilyképen biztosítéki (s nem közönséges', forgalmi) jelzálogjognak kell minősíteni ; a Jt. 63. §-a ugyanis lehetővé teszi, hogy a hitelező a jelzálogjog megalapításakor a követelés bizonyításának a terhét magára vállalva, önként lemondjon a telekkönyvi közhitelből reá háruló s csupán az ő érdekét szolgáló előnyökről akkor is, ha közönséges jelzálog.,joggal biztosítható követelésről van szó, ez a lemondás pedig azzal, hogy az alperes »keretbiztosítéki«-nak minősítette jelzálogjogát, kétségtelenül megtörtént. Kérdés már most, hogy a Jt. 23. §-a értelmében — egyebek között — s, fennálló követelés a P-ben bejegyzett tőke összegének is fedezetéül szolgáló jelzálogtárgy a követelés átértékelt összegének a behajtására is igénybe vehető-e, vagyis a biztosítéki jelzálogjog átértékelhetésének helye van-e, vagy-sem. * - • •• ; . ' . W '•-. ' '.• • E tekintetben törvényes tilalom nincs, az 1928. évi XII. tc. 28.- §-ának a jelzálogjog átértékelését kizáró rendelkezése ugyanis csupán a korona értékben meghatározott jelzálogjogok sorsát döntötték el. • » • E törvényes rendelkezésnek a joghasonlóság alapján a pengőben meghatározott jelzálogjogokra alkalmazását viszont a gazdasági helyzet-