Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

82 Perjogi döntvénytár II. A felperes felülvizsgálati kérelmében az 1715. évi XVII. törvénycikkre való utalással a végrendeletnek illetéktelen befolyásolás címén is kérte az érvénytelenítését. Az 1003. számú elvi jelentőségű határozat szerint ugyan az anyagi jog szabályai nem tiltják, hogy a végrendelet érvénytelennek kimondását kérő fél a kérelmének megalapozására felhozott körülmények tekintetében előadását a per folyamán és így esetleg még a fellebbezési eljárásban is újabb tények előadásával kiegészíthesse. Minthogy azonban a felülvizsgálati eljárás során azt kell elbírálni, hogy a fellebbezési bíróság ítélete az addig érvényesített kereseti jogalap tekintetében helytálló-e, a felülvizsgálati kérelemben érvényesíteni kívánt új kereseti jogcím és erre vonatkozóan a felülvizsgálati kérelemben idézett anyagi jogszabály a per eldöntésénél nem vehető figyelembe. így, mivel a felperes keresetét az 1876. évi XVI. törvénycikkben előírt érvényességi kellékek hiányára alapította, a csupán a felülvizsgálati kérelmében említett illetéktelen befolyásolás helytálláságának kérdése érdemlegesen nem bírálható el. Kúria, P. I. 3.214/1947. — 1948 február 18. 83. (Pp. 551. § 2. bek.) Bontó perben kizárt felfolyamodás alapján feloldás, mert az eljárási jogszabálysértésből eredő hátrányt más módon kiküszöbölni nem lehet. Indokolás. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság végzését helybenhagyta. Ebben az esetben további felfolyamodásnak helye nincs (Pp. 551. § 2. bek ) s az ily végzés ellen irányuló felfolyamodást az a bíróság tartozik hivatalból visszautasítani, amely a megtámadott végzést hozta (Te. 45. §). A fellebbezési bíróság azonban ennek ellenére a felfolyamodást vissza nem utasította, hanem felterjesztette s így a Kúriának, meg kellett látnia, hogy amennyiben az alperes részéről felhozottak a valóságnak megfelelnek, az elsőbíróság oly eljárási jogszabálysértést követett el, amely, ha orvoslást nem nyer, helyrehozhatatlan sérelemmel jár az alperesre azért, mert a kötelék kérdésében perújításnak helyé nincs (Pp. 682. § 1. bak.) és mert az alperes elesik attól is, hogy a végleges nőtartáshoz és névviseléshez való jogát a bontóperben érvényesíthesse (6.800/1945. M. E. sz. rendelet 4. § 5. bek.). Ennek megállapítása folytán a Kúria a Pp. 551. §-ának 2. bekezdése dacára kénytelen volt a fellebbezési bíróság végzését feloldani, mert az eljárási jogszabálysértésből eredő hátrányt más módon kiküszöbölni nem lehet. Az alperes az elsőbíróságnál beadott kérelmében, valamint a felfolyamodásban azt adta elő, hogy az elsőbíróság bontó ítélete neki kéz-