Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

esetben pedig a pert a szünetelés után továbbfolytató hitelező a szünetelésre alapított elévülési kifogással szemben a körülményekhez képest sikeresen hivatkozhatik. A jogegységi tanács ezeknek az indokoknak alapján a döntése alá utalt vitás elvi kérdést elörebocsátott határozata szerint oldotta meg. (A m. Kúria jogegységi tanácsának 112. számú polgári döntvénye, Budapest, 1945. évi december hó 10. napján.) 3. (Pp. 180. §. 1. p.) A városi közművek vezetésévél megbízott személynek nem eskü vagy fogadalomtétel kötelezettségével történt alkalmaztatásából a felmondás idejére érvényesített járandósága polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Közszolgálati alkalmazott fogalma. Indokolás. A m. Kúria : A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint közszolgálati alkalmazottaknak azok tekintendők, akiket az állam, a törvényhatóság, vagy a község hatósági teendők s általában közigazgatási működés ellátására vagy közvagyon kezelésére eskü- vagy fogadalomtétel kötelezettségével kinevez, megválaszt vagy s külön megbízással alkalmaz. E kellékek bármelyikének hiányában nincs közszolgálati viszony. Sem a felperes pályázati kérelmének alapjául szolgált 15.688/1941. számú polgármesteri felhívásban, sem a felperes ajánlatát elfogadó 12. Kgy/1942. képviselőtestületi véghatározatban, sem pedig a felek között ennek megfelelően létrejött írásbeli szolgálati szerződésben nincs adat arra, hogy az alperesi közművek vezetésével megbízott felperes eskü vagy fogadalomtétel kötelezettségével fogadtatik fel. A felperes sem állásának elfoglalása alkalmával, sem a majdnem egy éven át tartott alkalmaztatás i ideje alatt esküt vagy fogadalmat az irányadó tényállás szerint nem is tett. Már ennek folytán^ a felperest közszolgálati alkalmazottnak minősíteni nem lehet és szolgálati jogviszonyát nem közjogi, hanem magánjogi jellegű jogviszonynak kell tekinteni. Az ezzel ellentétes fellebbezési bírósági megállapítás tehát téves. A magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek csak abban az esetben nem tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyeket kifejezetten akár a közigazgatási hatóság hatáskörébe, akár valamely külön bíróság hatáskörébe utalja. A jelen esetben ilyen jogszabály nincs, ezért a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely a kereseti igényt polgári bíróság hatáskörök tartozónak minősítette, elvileg helyes. Téves azonban az a megállapítása, hogy a felperes követelése kártérítési követelés. 6