Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

az idők folyamán úgy alakultak, hogy most már nem igényelhetnek elsőbb­séget az értéktartás szempontjai előtt. Ennek felismerésére mutat külföldi viszonylatban elsősorban az export-támogatási járulékoknak, majd az úgynevezett egységes felár­rendszernek a 330/1936. M. E. sz. rendelet révén történt bevezetése, vala­mint a külföldi pénzárfolyamoknak legújabban megengedett tőzsdei jegy­zése, belföldi vonatkozásban pedig az a körülmény, hogy a munkabérek, szolgálati illetmények s a munkateljesítménnyel elérhető más jövedelmek az árak emelkedésével kapcsolatban pénzösszegükben növekedtek s az állami jogrend által is a szükséghez képest fokozatosan szabáíyoztattak, továbbá, hogy , a közterhek és a közszolgáltatások árai is általánosságban felemeltettek. Mindezekből pedig az következik, hogy az aranypengőrendelejtekben foglalt az a szabály, hogy a pengőnek mint fizetési eszköznek, az arany­pengőhöz való viszonyát a kormányhatóság további rendelkezésig válto­zatlannak kell tekinteni, e rendelkezés elmaradása mellett is, a gazdasági és pénzügyi helyzet gyökeres átalakulása folytán most már minden magán­jogi viszonylatban nem alkalmazható. Éppen ezért nincs akadálya annak, hogy az 1881. évi XLI. t.-c. 23­és következő szakaszaiban szabályozott kártalanítás készpénzbeli össze­gének a megállapításánál is számba lehessen venni azt a mélyreható vál­tozást, amely a pénz értékmérői szerepében a szakértői becslést követő időben beállott. E nélkül ugyanis a kisajátítást szenvedő nem juthatna ahhoz a valódi és teljes kártalanításhoz, amelyet számára az 1881. évi XLI. t.-c. 23. §-a rendel. III. Az ekként alakuló kártalanítási ár összegszerű megállapításának módozatával a jogegységi tanács nem foglalkozott, mert ez a felvetett elvi kérdés kereteibe nem tartozik. Kelt és hitelesíttetett Budapesten, a m. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1945. évi október hó 29. napján tar­tott ülésében. (A m. Kúria jogegységi tanácsának 111. számú polgári dönt­vénye.) 2. ' X(Pp. 475 §. 1925 : VIII. t.-c. 15. §., MTJ. 1301. §.) A kereset­indítással félbeszakadt elévülés a Pp. 446. §-ánalc esetében az elmulasz­tott perfelvételi vagy tárgyalási határnapot követő napon, a Pp. 475. §-ának esetében pedig az eljárás szünetelésében való megegyezésnek bejelentését követő napon kezdődik újra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom