Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)
végrehajtást kérő az őt terhelő szolgáltatás visszatartásával a károsodásnak minden lehetősége alól nem mentesül, vagyis*ha követelése a viszontszolgáltatásban nem találja meg a kellő fedezetét 21 151. Nincs helyebiztosításivégrehajtásnak a különben is feloldott ítéletben még meg nem ítélt átértékelési többletösszeg erejéig, mert készpénzbeli marasztalási összeg a végrehajtási eljárás során nem valorizálható 139 31. Az 1912 : LIV. t.-c. 51. §-ában említett készpénzbeli követelésben marasztaló ítélet fogalma alá nem esik a felperest keresetével elutasító és perköltségben marasztaló ítélet 23 38. A Vht. 225. §-a értelmében lejárt, de 2 évnél hosszab időről hátralékban nem lévő bérpénz erejéig a bérelt helyiségben levő ingóságokra —a bérleti viszony kimutatása esetén — a bérbeadó kérelmére biztosítási végrehajtást kell elrendelni a veszély valószínűségének és a követelés összegének az igazolása nélkül is. A bérbeadónak ez a joga nem személyhez kötött, hanem a követeléshez fűződő jog, megilleti tehát a bérbeadó jogügyleti engedményesét, sőt törvényes engedmény címén azt a harmadik személyt is, aki a bérbeadónak a bért kifizeti 25 Sl. (Vht. 237. §-a), p) Az igény érvényesítésének veszélyeztetettsége a Vht. 237. § a) pontjának alkalmazása szempontjából jogi és fizikai értelemben veendő. Az igény érvényesítésének jogi értelemben vett veszélyeztetése akkor forog fenn, ha a birtokos a dolog vagy jog feletti rendelkezése alapján a zárt kérő igényének a meghiúsítására vagy korlátozására alkalmas cselekményt követ el vagy ilyent elkövetni szándékozik (pl. elidegenítés, megterhelés, használatbaadás stb.), a fizikai értelemben vett veszély pedig valamely dologra von'atkozóag a megrongálás veszélyét jelenti. Ilyennek azonban valamely dolog rendeltetésszerű használata nem tekinthető. Igaz ugyan, hogy a gépkocsi a rendeltetésszerű használattal a kopásnak fokozottabban ki van téve, ez azonban egymagában a Vht. 237. § aj pontjában megszabott veszélyeztetésnek nem tekinthető, féltévé, hogy a birtokos az esetleges hiányokat (defekteket) a rendes kereskedő gondosságával azonnal helyrehozza. A fizikai veszélyeztetettség megállapításához a Vht. 237. § a) pontjának helyes értelme szerint a birtokossal szemben annak a bizonyítása szükséges, hogy a birtokos veszélyeztető cselekményeket (mulasztásokat) követ el és pedig vétkesen (szándékosan vagy gondatlanságból), vagy hogy a rendes használat folytán előálló hiányokat nyomban nem hozza rendbe 54 XXX íí