Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

Az ügy ily állása mellett a felperes telekkönyvi tulajdonjoga alapján támasztott keresetet aziránt, hogy az alperesek tiltassanak el a tulajdonjogukat sértő fentebb említett magatartástól. Ezzel szemben alperesek azzal védekeztek, hogy a II. r. alperes a. felperes és annak férje háztartásában több éven át dolgozott a felpere? ama ígérete folytán, hogy ezért részére ingatlanokat fog juttatni, majd pedig a felperes ebből a célból az 1942. év folyamán dr. C'siha Endre ügyvéddel egy okiratot készíttetett (amelyet a II. r. alperes 3. sorsz. előkészít" iratában végrendeletként jelölt meg), azt aláírta, majd pedig, miután ez az okirat elveszett, férjével együtt a II. r. alperes javára közös végrendeletet alkotott, abban a kereseti ingatlant a II. rv alperesnek jutatta., utóbb azonban végrendeletét visszavonva a fentemlített ingatlant a per során elidegenítette és ezzel a felperesnek az általa végzett munka díjazására vonatkozó igényét meghiúsítani töiekszik. Ezen az alapon a II. r. alperes viszontkeresetet emelt a felperes ellen az elidegenítési és terhelési tilalomnak a kereseti ingatlanra való bekebelezése, majd pedig 10.000 Ft biztosíték szolgáltatása iránt. A II. r. alperes fellebbezésében azt adta elő, hogy az elveszett okirat élők közötti vagyonátruházást tartalmazott s így ezzel a II. r. alperes az ingat lan tulajdonjogára érvényes jogcímet szerzett. Előadta továbbá, hogy az ingatlanra vonatkozó igényét és viszont keresetét nem a közös végrendeletre, hanem az utóbb említett élők között vagyonátruházási szerződésre alapítja. A Pp. 189. §-a szerint az alperes a per során a felperes ellen akkor támaszthat viszontkeresetet, ha a viszontkereset tárgya ugyanaz, mint a kereseté, vagy ha a keresettel összefügg, avagy ha a viszontkereset a felperes ellen védelemként is érvényesíthető volna. Amennyiben a II. r. alperesnek a viszontkereset alapjául szilgáló okirat tartalmára vonatkozó az az előadása, hogy ez az okirat a kereseti ingatlanra vonatkozó élők közötti vagyonátruházási szerződést is tartalmaz, a valóságnak megfelelne, — úgy- ez a felperesnek a tulajdonjogra alapított' keresetével szemben védelemként volna érvényesíthető, mert a felperes telekkönyvi tulajdonjoga alapján az ingatlan tulajdonjogára érvényes jogcímet szerző II. r. alperessel szemben fel nem léphetne. Ehhez képest a II. r. alperes viszont keresete egy, a keresettel szemben védelemként felhezható tényalapból ered. Ennélfogva a Pp. 189. §-ának fentebb idézett rendelkezései szerint nincs perjogi akadálya annak, hogy a II. r. alperes viszontkeresetet ebben a perben érvényesíthesse. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező jogi álláspontja tehát tévesül. Ezek szerint a fellebbezési bíróság alaki jogszabálysértéssel zárkózott el a biztosíték nyújtására vonatkozó viszontkereset érdemi eU 143;