Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

Az így megállapított díjösszeg megfizetésére kötelezés iránt az ítélő tábla lesz hivatva a Pp. 424. §-ának mséodik bekezdése (utolsó mondat) értelmében határozni. (Kúria, P. V. 4653/1943. sz. — 1946 december 23.) 144. (Pp. 498. § Te. 32. §) A fellebbezési bíróságnál foganatosított szakértői véleményre adott észrevételben előadott beszámító kifogás elkésett. Az elkésett kérelmek figyelembevételét nem bízza a bíróság belátására a törvény, alkalmazásának kérdése a méltányosság vagy a célszerűség szempontjából a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható. Indokolás : A felperes beszámítási kérelmének elbírálására nem került sor, mert a fellebbezési bíróságnak az ítéletében kifejtett perjogi álláspontja szerint a felperes elkésett a beszámítási kérelem érvényesítésével. A fellebbezési bíróságnak a felperes felülvizsgálati kérelmében megtámadott ez az álláspontja megfelel az 1930. évi XXXIV. t.-c. (Te.) 32. §-ában foglalt rendelkezéseknek. Ezeknek a rendelkezéseknek értelmében a felek a fellebbezési bíróság előtt olyan kérelmeket, amelyeket az elsóbíróság előtt nem érvényesítettek, csak abban az esetben érvényesíthetnek, ha azokat a fellebbezésben vagy a válasziratban érvényesítették. A szóbeli tárgyaláson ennek elmulasztása csak akkor pótolható, ha a fél előadásainak figyelembevétele nem teszi szükségessé a tárgyalás elhalasztását, vagy ha a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy kellő időben a hibáján kívül nem érvényesíthette új kérelmét. A felperes,az első fellebbezési tárgyalást követően a fellebbezési bíróság által elrendelt szakértői szemle eredményére tett írásbeli észrevételeiben terjesztette elő az elvont haszon megítélésére, illetve beszámítására irányuló kérelmét, jóllehet ezt a fellebbezésben, vagy válasziratában is nyilván megtehette volna és a beszámítási kifogás elbírálása további tárgyalást igényelne. A felperes az utóbbi tekintetben a szakértő véleményét magában foglaló jegyzőkönyv tartalmával ellentétesen hivatkozik arra, hogy a szakértő a peres ingatlanok hozamáról is véleményt nyilvánított, mert az említett jegyzőkönyvben idevonatkozó adat nincs. Ennélfogva az elvont haszonnak vitás mennyisége kérdésében csak bizonyítás elrendelése után, újabb tárgyalás alapján lehetett volna határozni. A törvény előbb ismertetett szakasza az elkésett kérelmek figyelembevételét nem bízza a bíróság belátására, hanem azok utólagos elóterjeszthetése okul szolgáló körülmények nem léte esetére határozottan rendelkezik, 132