Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

A fellebbezési bíróság az elsőbíróságnak a i ergátló kifogást elutasító döntését helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati támadásét a fellebbezési bíróság helytelen jogi következtetésére alapítja. A támadás azonban nem alapos. A 600/1945. M. E. számú rendeletnek a felülvizsgálati kérelemben felhívott 3, 4, 8, 49 és 51 §-ai ugyanis nem tartalmaznak olyan intézkedést, amely a föld birtokreform végrehajtását végző szervek hivatalos eljárásából az állammal szemben a kártérítési igény érvényesítését külön eljárásnak tartaná fenn. A telepítésről ós a földreform befejezésének előmozdításáról »eóló 1946. évi IX. t.-c. 29. §-ának rendelkezése pedig nem az állam, hanem a bűncselekmény által okozott károktól eltekintve — csupán a földreform végrehaj tásában résztvett szervek ellen zárja ki a kártérítési igény érvényesítését. Ugyanígy intézkedik az 1946. évi IX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 185.000/1946. F. M. számú rendelet 52. §-a is. A fenti törvényhely miniszteri indokolása sem az állam, hanem csupán a végrehajtó szervek anyagi felelősségének kizárásáról szól, rámutatva arra, hogy a végrehajtó szervek a földreform végrehajtása során olyan intézkedéseket is tettek, amelyek bár a földhözjuttatott földműves nép érdekeit szolgálták, az érvényben lévő jogszabályokkal nincsenek összhangban és, hogy a forradalmi jellegű földreform végrehajtásánál olyan tömegerők is jelentkeztek, amelyek az egyes intézkedéseknél a végrehajtó személyek akaratától függetlenül érvényesültek. A közigazgatási rendezésről szóló 1929. évi XXX. t. c. 50. §-ára alapított alperesi támadás szerint a földreformot végrehajtó szervek által esetleg elkövetett törvénysértés és jogsérelem orvoslása a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik s így a pert más hatósági eljárásnak is meg kell előzni. A m. Kúria azonban a Pp. 180. § 2. pontjára alapított s a per bármely szakában, tehát a felülvizsgálati eljárásban is hivatalból vizsgálandó pergátló okot nem lát fennforogni, mert a hivatkozott törvéi yhely nem tartalmaz olyan intézkedést, amelyből megállapítható lenne, hogy a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie. Ilyennek ugyanis nem tekinthető az a rendelkezés, amely bizonyos esetekben a közigazgatási hatóságok intézkedései ellen rendkívül jogorvoslatot enged anélkül, hogy kimondaná , hogy az ügynek közigazgatási úton való elintézése előtt a bírósághoz fordulni nem lehet. Minthogy a kifejtettek szerint a keresettel érvényesített kártérítési igény polgári perútra tartozik, ennélfogva nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése amellyel a pergátló kifogást elutasította. (Kúria P. VI. 1647/1946 10. sz. — 1946 január 16.) 125