Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)
A megfelelő anyagi jogi előfeltételeket a 976. E-h. tartalmazza, mely szerint az állam a hatóságai vagy tisztviselői a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban hozott határozatokkal egyeseknek okozott kárt csak abban az esetben tartozik megtéríteni, ha az eljárást hatósági személy akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból olyan módon sértette meg a határozat meghozatalánál az irányadó jogszabályokat, hogy az a saját felelősségének a megállapítására is alapul szolgálhatna és a károsult a kárt jogorvoslattal el nem háríthatta. Ezeknek a fennforgása nélkül egymagában az a körülmény, hogy a határozat a törvény téves értelmezésén alapul, sem magával az eljárt hatósági személlyel szemben, sem pedig az állammal szemben a kártérítési felelősség megállapítására alapul nem szolgálhat (131/1933). 139. (Pp. 180. §. 4. p.) Azaz időtartam, melynek leteltéiga szerződő félnek a tőzsdebíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát legkésőbben meg kell tennie és a másik féllel közölnie kell, addig tart, amíg ez az utóbbi fél a szerződéstől eredő igényét a rendes bíróság előtt a keresetiéi-él beadásával nem érvényesítette. Indokolás : I. A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt, meg nem támadott és ezért a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes a keresettel követelt búza adásvételére vonatkozó ügyletről kiállított A/8, jelű kötlevélnek egyik példányát aláírta és úgy azt, mint annak ellenlevelét is rnegküldötte az alperesnek. Ezek az okiratok kereskedelmi levél alakjában írattak és magukban foglalták azt a kikötést, hogy a szerződő felek esetleges vitás esetekre a Budapesti Áru- és Értéktőzsde » Választ ott bíróságának kizárólagos illetékességét és fellebbezhetetlen ítéletét* kötik ki. Az alperes azonban az ellenlevelet nem küldötte vissza aláírva a felperesnek,, hanem csak a szerződés teljesítése iránt indított ennek a pernek folyamán a Pp. 180. § 4. pontjára alapított pergátló kifogás tárgyalása során csatolta annak saját aláírásával ellátott első példányát — az A/3, jelű okiratot -— a tárgyalási jegyzőkönyvhöz. II. Az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ának ebben az esetben irányadó d) pontja szerint a törvény nem rendeli azt, hogy mind a két peres fél ugyanabban az időben és ugyanabban az okiratban vesse magát alá a kivételes bíróság ítélkezésének, sőt kifejezetten megengedi, hogy ez az alávetés akár az ügyletkötés alkalmával, akár később történhetik (Lásd az 58. számú P. H. indokolását.) Az a körülmény tehát, hogy az alperes a tőzsdebíróság hatáskörének kikötését tartalmazó kötjegyet, aláírásával ellátva nem küldte vissza haladéktalanul a felperesnek, a felhívott jogszabály szerint nem volt akadálya annak, hogy a kivételes bíróság hatáskörének magát később alávethesse. 126