Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

keretében személyes adósságként átvállalta a jelzálogjoggal biztosított tartozást és magára nézve kötelezőnek ismerte el a J. A-né és az előző telek­könyvi tulajdonos között létrejött A/3 jelű adásvételi szerződésben foglalt azt a kikötést, mely szerint abban az esetben, ha a pengőnek a színaranyhoz viszonyított értéke a fizetés időpontjáig lényegesen megváltoznék, a jel­zálogoshitelező a követelés még fennálló részének a szerződés 4. pontja értel­mében átértékelt megfizetését követelheti. Á jelzálogjog a Jt. 7. és 54. §-a értelmében a telekkönyvi bejegyzésben határozottan megjelölt követelést és annak bejegyzett, illetve az utóbb említett §-ban megjelölt járulékait biztosítja. Ebből a törvényes rendelkezésből, valamint a telekkönyvi közhitelesség elvéből folyik, hogy a közönséges jelzálogjog hatálya — errevonatkozó külön bejegyzés hiányában — a jelzálogos hitelezőnek a bejegyzett követelés átértékeléséből származtatott követelésére nem terjed ki. Az előadottakból következik, hogy az alperesnek jelzálogjoggal biztosi tott követelése azzal, hogy a felperes a követelés bejegyzett összegét az al­|)<-) psnek az erészben nem vitás tényállás szerint megfizette, megszűnt. Ennélfogva a felperes mint az ingatlan tulajdonosa az említett követe­lést biztosító jelzálogjog törlését arra való tekintet nélkül követelheti, hogy őt személyes adósként esetleg a követelés átértékelt megfizetésének köte­lezettsége terheli. (Kúria, P. V. 3854/1944. - 1946 május 7.1 114. (1881 : XLI. le. 26. §.) A kártalanító árnak búzaértékben meg­állapítása iránti kérelem lényegében átértékelési igény érvényesítését foglalja magában. A Kúria errevonatkozóan a közvetlen érdemi döntésnek a maga rés ére fenntartásával póteljárásra utasította az első fokban eljárt bíróságot, különösen a ingatlanértékváltozás alakulá­sának színaranyértékhez viszonyítva leendő kiderítéséhez szükséges adatok, megszerzése végett is. Indokolás. I. A másodfokban eljárt bíróság határozatát egyedül a ki­sajátítást szenvedők és ezek is csupán amiatt támadták meg fellebbezéssel, mert a másodfokoan eljárt bíróság a kártalanítás összegét csak pengőérték­ben határozta meg, ellenben a peagőértóknek búzában való megállapítását mellőzte y4

Next

/
Oldalképek
Tartalom