Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)
107. ( Pp. 371. §.) A bizonyító fél megesketésének nemcsak abban az esetben lehet helye, ha előadása valószínűsítést nyert, hanem akkor is, ha az ellenfél az eskü letételét megtagadja. Valószínűség meg nem állapithatása esetében tehát meg kell állapítani, hogy az ellenfél az eskü letételét nem tagadja-e meg. Igenlő esetben a bizonyító fél esküre bocsátható. Indokolás : Az elsőbíróság a döntő ténykörülményre más bizonyíték hiányában mindkét peres felet eskü alatt kihallgatta és mert a körülményeknek a Pp. 270. § szerinti mérlegelése után úgy találta, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek, esküre a felperest bocsátotta. Ez alapon tényként azt állapította meg, hogy a peres felek a gyermek vélelmezett fogamzási időszakában egymással nemileg érintkeztek s ehhez képest az alperest gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. A fellebbezési bíróság a per adataival a felperes eskü alatti vallomását valószínűsítve nem látta. Megítélése szerint a felperes esküre bocsátása a Pp. 371. § első bekezdésében foglalt eljárási szabály megsértésével történt. A fellebbezési bíróság megindokolta ítéletében, hogy P. Jánosné és A. Pálné tanuk vallomásában miért nincs oly ténybeli bizonyító adat. melynek alapján a bizonyításra kötelezett felperes vallomása valószínűnek volna elfogadható. Az indokolás a tanuk iratszerűen ismertetett vallomásának és az okszerűség szabályainak megfelel. Amennyiben pedig eként felperes a kereset jogalapjául előadott tényállítást nem valószínűsítette : a fellebbezési bíróság helyesen járt el, amikor azt állapította meg, hogy ebből az ind okból felperes nem volt vallomásának esküvel való megerősítésére bocsátható. Ennek azonban még nem lehet a közvetlen folyománya a keresel elutasítása. Előbb az észlelt eljárási jogszabálysértést kell helyrehozni, vagyis a Pp. 371. §-át a fellebbezési eljárásban kell szabályszerűen alkalmazni annyival is inkább, mert a bizonyító fél megesketésének a hivatkozott törvényhely kifejezett rendelkezése szerint nemcsak abban az esetben lehet helye, ha előadása valószínűsítést nyert, hanem akkor is, ha az ellenfél az eskü letételét megtagadja. A fellebbezési bíróság ebben az irányban el nem járt, ezzel.maga is megsértette a Pp. 371. §-ában írt eljárási jogszabályt. Ez lényeges eljárási