Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

IÖ6 (Pp. 367. §.) Igazságügyi Orvost Tanács véleménye megszerzésének sz ülcsége. Indokolás : Igaz ugyan, hogy úgy a felek által egyezően megnevezett dr, E. F. orvosszakértö, mint dr. L. M. orvos, tehát szakértő tanú azt a véleményt adta, illetve véleményt tartalmazó vallomást tette, hogy az időközben elhalt B. M. 1937. év augusztus hó 17-ikén, illetve 1939. év július hó 24. napján vagyis az érvényteleníteni kívánt jogügyletek megkötése idejében ngyérelmeszesedésben szenvedett és ez a betegsége dr. E. F. szakértő véleménye szerint nem zárta ki a néhainak az ügyletek megkötéséhez szükséges értelmes akaratelhatározásra képes voltát, csupán ennek a képességének a korlátozottságát jelentette, valamint azt, hogy a néhai ebből a betegségből kifolyóan kórosan befolyásolható volt ; azonban ezzel szemben dr. V. L. orvos és így szakértő tanú, aki a néhait az 1937. évben kezelte is, — azt a határozott vallomást tette, és véleményt nyilvánította, hogy B. M. vérbajos' ember volt, akit ez okból Salvarsán injekciókkal kezelt, ámbár a liquorvizsgálat negatív volt és rendes vérvizsgálatot nf m végzett a betegen. Ez utóbbi szakértő-tanu a néhait paralysisban szenvedőnek véleményezte és ez az állapot szerinte az ügyletkötéshez szükséges értelmes akaratelhatározást kizárta. Ekként — a pernek egymással ellentétes tanúbizonyítási anyagával is egybevetve, — a fellebbezési bíróság — az okszerűség szabályainak megsértésével állapíthatta meg azt, hogy néhai B. M. a kérdéses ügyletek megkötésekor a szükséges értelmes akaratelhatározási képességgel rendelkezett. E tekintetben a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte a Pp. 367. §-ának az alkalmazását . Az ilyen kétes és orvosi szakértelmet kívánó esetekben ugyanis nem mellőzhető a szakértői véleménynek a felülvizsgálata. Ily célból tehát helye van az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye kikérésének, különösen abból a szempontból, hogy az agyérelmeszesedés és a vérbajból keletkező paralysis között van-e és milyen különbség abban a tekintetben, hogy a két betegség mindegyike milyen hatással van az emberi agy működésére és ekként az illető egyén értelmes akaratelhatározó képességére jogügyletek megkötése esetében és hogy a kettő közül melyik betegségnek a hatása mondható állandónak és melyiké változékony, vagyis melyiknél lehetséges az elhatározóképességben beállható hullámszerű változások sorozata, amikor is esetenkint vizsgálandó az ügyletkötéskor fennállott betegségi állapot súlyossága és az akaratelhatározást befolyásoló mivolta. (Kúria. P. V. 531/1946. - 1946 június 25.) 89