Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

a törvényhozó hatalomnak azt a jogát, hogy az államhatalom két ágazata közti ügyeknek újabb beosztását ne létesíthesse. Más a helyzet ugyanis akkor, ha a törvényhozó hatalom egy későbbi törvényes rendelkezése folytán az előzően bírói hatáskörbe tartozott ügyet később a közigazgatási hatóság eljárási körébe utalta. Ebben az esetben az alkotmányjogi elv sérelméről nem lehet szó akkor, ha a közigazgatási hatóság a most már — törvényes rendelkezés folytán —• ügykörébe tartozó ügyben eljár.« Az utóbb idézett hatásköri bírósági határozat esetében fordított volt a helyzet. Ott ugyanis a korábban az O. F. B., tehát bírói hatóság hatáskörébe tartozott ügy további folytatását utalta a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörébe. Ez azonban nem változtat azon az utóbb idézett határozatban kifejezésre jutó helyes jogelvén, hogy ha egy későbbi törvényes rendelkezés •—• mint a fenti esetben a 7.590/1945. M. E. sz. rendelet — valamely ügycsoport keretébe tartozó ügy elbírálására má* hatóságot (esetünkben a bíróságot) jelöl ki, abban az esetben az eljárás folytatásának és az ügyben hozandó döntésnek a joga az újabban kijelölt hatóságra száll át. Dr. Harmathy Attila 105. (Pp. 188. §. 3. bekezdés 1.) A szerződés nem teljesítése miatt az adós ellen támasztható igény új igény és nem tekinthető pusztán a szerződés eredeti érvénytelensége, vagy megtámadhatósága okából eredetileg érvényesített felperesi igény mneg'állapítására« felhozható (Pp. 188. §. 3. bek. 1.) újabb tényeknek, vagy a már felhozottak, kiigazításának. Indokolás : Az anyagi jog sérelmét tárgyazó felülvizsgálati panaszként jöhet számba a felperesnek a kereseti kérelem változatlanságának hangsúlyozása mellett tett az az előterjesztése, hogy az alperesek a szerződésben vállalt tartási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, tűrhetetlenül viselkednek, így a kereseti kérelem teljesítése ebből az okból is indokolt. Ugyanezt az előterjesztést a felperes már a fellebbezési tárgyaláson is megtette, s az alperesek ebben keresetváltoztatást láttak s az ellen tiltakoztak is. A fellebbezési bíróság ezután ítéletét meghozta anélkül, hogy ezt a kérdést indokolásában érintette volna. Ez pedig csupán úgy értelmezhető, hogy a fellebbezési bíróság azért nem vette figyelembe a felperes utólagos előadásait, mert ebben a vonatkozásban az alperesek tiltakozásának megfelelően keresetváltoztatást látott fennforogni. Ez a döntés pedig nem sérti az alaki jogot. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a (. . .mint a fejben . ..,) (Kúria, P. V. 230/1946. - 1946 június 18.)