Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

balepése óta a rendelet 9. §-a értelmében az 1,928: XLIII. tc. 2. §-ának 1. bekezdése szerint rendes bíróságnak tekintendő bírói hatóság hatáskörébe tartozik. A Hatásköri Bíróság előtt megtartott nyilvános tárgyaláson B. E. jogi képviselője azt vitatta, hogy az újrafelvételi eljárás lefolytatása ebben, az ügyben az elöljáróság hatáskörébe tartozik és álláspont jának indokaként a 4000/1946. M. E. sz. rendeletre hivatkozott. Ennek a rendeletnek az üzlethelyiség visszabocsátására vonatkozó rendelkezései azonban, a rendelet 9. §-áből kitűnőleg, csak a hadifogságból visszatért kereskedő vagy üzlethelyiségében kereső tevékenységet folytató más személy által való visszaigénylés esetében alkalmazhatók. A most idézett rendelet 18. §-a pedig a hatályon kívül helyezett jogszabályok között a 7590/1945. M. E. sz. rendelet, vagy annak egyes rendelkezéseit nem sorolja fel. Ebben az ügyben tehát a 4000/1946. M. E. sz. rendelet.alapján az elöljáróság, azaz közigazgatási hatóság hatáskörét nem lehetett megállapítani.A Hitásköri Bíróság ezekre tekintettel ebben az ügyben a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg. (Hatásköri Bíróság, 1946. Hl). 36/2. — 1947. január 27.) Jegyzet. A budapesti ítélőtáblának a Hatásköri Bíróság határozatában idézett ítéletét a Jogtudományi Közlöny 1946. évi 21. száma ismertette (294. old.). A Hatásköri Bíróság határozata — úgy vélem — minden tekintetben helytálló. A határozatban kifejtettek szerint, a közigazgatási újrafelvételi eljárás voltaképpen az alapeljárás folytatása. Felmerülhet ezért az a gondolat, hogy nem tekinthető-e a bírói hatóság részéről a közigazgatósági hatóság hatáskörébe való beavatkozásnak az, ha a közigazgatási hatóság előtt indult eljárás további folytatását a bírói hatóság látja el? Nem lett volna-e tehát jogszabályaink szellemének inkább megfelelő, ha. a Hatásköri Bíróság a fent ismertetett ügy elintézését a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja? Erre az ellenvetésre felel meg a Hatásköri Bíróságnak földbirtokrendezési ügyben kelt, 1941. Hb. 11/7. sz. határozata a következőképpel]: »Amennyiben egy későbbi törvényes rendelkezés valamely ügycsoport keretébe tartozó ügynek elbírálására más (akár kisebb jogkörű) hatóságot jelöl ki, abban az esetben az eljárás lefolytatásának és az ügyben hozandó döntésnek joga —• eltérő rendelkezés hiányában — az újabban kijelölt hatóságra száll át. Nem ellenkezik ez az álláspont az 1869. évi IV. tc. 1. §-ában lefektetett azzal az alkotmányjog elvvel, mely szerint sem a közigazgatási hatóságok, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. Ez az elv nyilván olyan értelemben áll fenn, hogy az egyes hatóságoknak ez az egymás ügykörébe (hatáskörébe) való beavatkozása csak ugyanazon törvényi sza bályozás keretén belül van kizárva. Ez lényegében a bíráskodásnak a végrehajtó hatalomtól való elválasztását biztosítja, de nem érinti 87