Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

hatálybalépése előtt irányadó jogszabályok alapján elutasította. Ezekből a rendelkezésekből az ítélőtábla azt a következtetést vonta le, hogy az üzlethelyiség visszabocsátása iránti kérelemnek helytadó jogerős határozatok örvényüket megtartják, ebből következőleg pedig a K. E. kérelmének helytadó határozat is megtartja érvényét, mert annak jogerejét az újrafelvételi eljárás elrendelése nem érinti. Az ítélőtábla hivatkozott ez utóbbi megállapítás helyességének megerősítése végett az 1929. évi XXX. tc. 56. §-ának 5. bekezdésére, amely szerint az újrafelvételi kérelem és az annak következtében megindult eljárás nem akadályozza a főeljárás folyamán hozott jogerős véghatározat végrehajtását. Az ítélőtábla megítélése szerint tehát a kérdéses igény a döntőbizottság előtt nem érvényesíthető, mert a kérelemnek helytadó jogerős közigazgatási határozat nem vesztette el hatályát e az ilyen határozat joghatályát az elrendelt iijrafelvételi eljárás nem érinti. A főeljárás során hozott közigazgatási véghatározatban hivatkozott 140.040/1945. IX. ü. o. számú rendelet 6. §-ának első bekezdése szerint a lakás céljára nem alkalmas olyan üzlethelyiség bérlője, aki ezt a bérleményt bármely reakciós korlátozó rendelkezés miatt elhagyni kényszerült, a bérletbe való visszahelyezését kérheti. Lényegileg ugyanennek az igénynek az érényesítését teszi lehetővé a 7590/1945. M. E. sz. rendelet 1. §-a, amidőn úgy rendelkezik, hogy az, aki 1938 május 28. napja után a bérelt üzlethelyiségét a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán előállott helyzet miatt, vagy baloldali politikai magatartása következtében vesztette el, ideértve azt az esetet is, ha üzletét az említett körülmények befolyása alatt reá nézve hátrányos szerződéssel ruházta át, az üzlethelyiség használójától annak visszabocsátását igényelheti. Ez utóbbi rendelkezés értelmében az ilyen igény érvényesítése az üzlethelyiség fekvésének helye szerint illetékes járásbíróság mellett alakítandó döntőbizottság előtt indítandó eljárásra tartozik. A rendeletnek a budapesti ítélőtábla határozatában idézett és fent ismertetett abból a rendelkezéséből, — hogy a rendeleten alapuló igények érvényesítésének nem akadálya, hogy a bíróság, vagy a közigazgatási hatóság a kérelmet a rendelet hatályba lépése előtt irányadó jogszabályok alapján elutasította, -— kétségtelen az, hogy a kérelem elutasítását tartalmazó közigazgatási hatósági véghatározat ellen újrafelvételi kérelemmel nem lehet élni, mert arra nincsen szükség, minthogy a jogerős véghatározatra tekintet nélkül új eljárás indítható ilyen esetben. Kérdés azonban, hogy a kérelemnek helytadó jogerős közigazgatási hatósági véghatározat ellen van-e helye újrafelvételi kérelemnek. Mindenekelőtt ezt vizsgálta a Hatásköri Bíróság. Ha ugyanis, a budapesti ítélőtábla álláspontjának megfelelően, a K. E. kórelmének helytadó jogerős véghatározat joghatályát az elrendelt újrafelvét el nem érintené, akkor ebben az ügyben az újrafelvételi 8* 83