Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

eljárás nem lenne lefolytatható, így az eljárás sem az ügyben eljárt közigaz­gatási hatóság, sem pedig az eljárt bírói hatóság hatáskörébe nem tartoznék. Ebben az esetben helyesen nem lehetett volna az iratoknak a Hatásköri Bíró­sághoz való felterjesztését sem elrendelni, mert ilyen esetben hatásköri összeütközés felmerülése nem lenne megállapítható. Az 1907 : LII. te. 7. §-énak 1. pontja és az ahhoz fűzött miniszteri indokolás szerint ugyanis hatásköri összeütközés esete akkor merül fel, ha mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tar­tozik az eljárás,ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondják, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ha tehát az újrafelvételi eljárás lefolytatása a 7590/1945. M. E. sz. rendelet rendelkezései folytán nem lenne lehetséges, az nem tartoznék sem az eljárt közigazgatási hatóság, sem az eljárt bírói hatóság hatáskörébe és így ebbea az ebé ben hatásköri összeütközés felmerülése nem lenne megál­lapítható. A 7590/1954. M. E. sz.rendeletnek a budapesti ítélőtábla ítéletében idézett rendelkezéseiből nyilvánvaló az, hogy a zsidókra hátrányos megkü­lönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán a bérlő birtokából kikerült üzlethelyiség visszabocsátása iránti igény érvényesítése kérdésében, a helyi hatóságok által hozott rendelkezések alapján indított eljárás során kelet­kezett, nem jogerős véghatározatok hatályukat vesztik. Az ilyen határozat tehát a 7590/1945. M. E. sz. rendelet hatálybalépése után már jogerőre nem emelkedhetik és így a kérelemnek helyt adó, nem jogerős véghatározat esetén is kénytelen az igénylő a döntőbizottság előtt új eljárást indítani, mert a nem jogerős véghatározatnak érvényt nem szerezhet. A kérelemnek helytadó jogerős véghatározat azonban az ítélőtábla ítéletének indokolásá­bankifejtett, fent ismertetett helyes indokok szerint, a 7590/1945. M. E. sz. re ideiét hatálybalépése folytán nem vesztette el joghatályát. Ilyen határo­zat esetén tehát az igénylő nem kényszerül igényének újbóli, most már a döntőbizottság előtt való érvényesítésére. Egymagában azonban arról, hogy ii kérelemnek helytadó jogerős közigazgatási hatósági véghatározat — az idézett rendelet hatálybalépése és a véghatározat alapjául szolgált hely­hatósági rendelet hatályon kívül helyezése folytán — nem veszti el hatályát — nem következtethető helyesen az, hogy ez a véghatározat újrafelvételi eljárás útján sem lenne hatálytalanítható. Az 1929 : XXX. tc. 52. §-a ugyanis a jogerős közigazgatási hatósági határozatoknak újrafelvételi kére­lem alapján indult eljárás során való hatálytalanítását lehetővé teszi és a 7590/1945. M. E. sz. rendelet pedignem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kimondaná azt, hogy ez a törvényszakasz a rendeletben meghatározott ügyekben nem alkalmazható. Az utóbbi rendelet 22. §-ának az a szabálya ugyanis, hogy a helyi hatóság rendelkezései alapján a rendeletben szabályo­zott kórdósben megindult eljárást meg kell szüntetni, nyilván csak azt a célt b4

Next

/
Oldalképek
Tartalom