Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

ellen a székesfőváros polgármesteréhez fellebbezett, azonban a polgármester az 1945. évi május hó 18-án kelt 291.222/1945. XV. ü. o. számú véghatározatával a IV. kerületi előljáró véghatározatát helybenhagyta. B. E. 1945 június 26-án újrafelvételi kérelemmel ólt, amelyben arra vonatkozólag ajánlott fel bizonyítást, hogy K. E. kizárólag csendestárs volt abban az üzletben amely a kérdéses üzlethelyiségben volt, továbbá, hogy a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok K. E-re nem vonatkoztak, azok zsidószármazású férje miatt éppen őt sújtották, végül K. E. az alapeljárás során megtévesztő bizonyítékokat használt. A polgármester 294.961/ 1 945. XV. ü. o. számú 1945. július • 19-én kelt jogerős véghatározatával az újrafelvételi kérelemnek helyt adott s az 1929. évi XXX. tc. 52. §-ának 6. bekezdésében foglaltak^ értelmében az iratokat az érdemleges eljárás lefolytatása végett a IV. kerületi elöljárónak adta ki. A véghatározat indokolásában a polgármester utalt az idézett törvényszakasz első bekezdésére és arra, hogy a B. E. kérelmében hivatkozott bizonyítékok az újrafelvételi eljárás megindítására alkalmasak. A IV. ker. előljáró 19.793/1945. szám alatt 1945. november 6-án kelt véghatározatával arról értesítette B. E-t, hogy az ügyben az illetékessége, helyesebben a hatásköre, megszűnt, mert a 7590/1945. M. E. sz. rendelet szerint az ügy a járásbíróság mellett alakult döntőbizottság elintézése alá tartozik. B. E. 1945. november 9-én a.budapesti központi járásbíróság mellett működő döntőbizottsághoz fordult kérelmével s ebben özv. K. E-t a fent jelzett üzlethelyiség • visszabocsátására kérte kötelezni. A döntőbizottság 1.945. El. XVI. A. 923/4. sz. határozatával az eljárást megszüntette. A határozat indokolásában a döntőbizottság hivatkozott arra, hogy az üzlethelyiség visszabocsátása iránt indított ügy csak akkor tartozik a hatáskörébe, ha az igénylő a helyiség birtokát a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabály vagy baloldali politikai magatartása miatt vesztette el. B. E. birtoklása azonban nem ilyen okból, hanem hatósági intézkedés folytán szűnt meg. A határozat ellen B. E. fellebbezett. A budapesti ítélőtábla P. X. 470/1946/11. sz. alatt 1946. augusztus 22^én kelt ítéletével a döntőbizottság határozatát helybenhagyta és elrendelte az iratoknak a Hatásköri Bírósághoz való felterjesztését. Az ítélet indokolásában a budapesti ítélőtábla utalt a 7590/1945. sz. rendelet 22. §-ának arra a rendelkezésére, hogy a rendelet hatálybalépésével a rendeletben szabályozott kérdés tárgyában a helyi közigazgatási hatóságok általkibocsátott rendelkezések hatályukat vesztik, az ilyen rendelkezések alapján folyamatban levő közigazgatási eljárást meg kell szüntetni s az ilyen eljárás alapján, vagy a bíróság előtt megindított eljárás során hozott, még jogerőre nem emelkedett határozatok hatályukat vesztik. Utalt továbbá az ítélőtábla az idézett rendelet 20. §-ára is, amely szerint a rendeleten alapuló igények érvényesítésének nem akadálya az, hogy a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a kérelmet a rendelet 82