Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

A Pp. 452. § második bekezdésében foglalt rendelkezés .szerint «,-/ igazolásnak tizenöt napi határideje határidőknél a határidő utolsó napjától, ha pedig a mulasztás csak később jutott a félnek tudomására, vagy av akadály csak később szűnt meg a mulasztás tudomására jutásától, illetve »•/ akadály megszűnésétől számítandó. Annak ellenére, hogy dr. N. J. ügyvéd a fellebbezési bíróság végítéle tének részére történt kézbesítése előtt közölte az alperessel, hogy a képvise­letét felmondja, a kézbesítés ennek az ügyvédnek részére hatályosan tör tónt, mert a kézbesítés megtörténtéig az alperes új ügyvéd vallását a fel­peressel való közlés végett he nem jelentette, a Pp. 107, §. második bekez­désében foglaltak szerint pedig kötelező ügyvédi képviselet esetében a meg hatalmazásnak felmondás folytán történt megszűnése az ellenféllel szemben a másik ügyvéd vallásának közlésével válik hatályossá. A törvényszéki hatáskörbe tartozó ebben a perben tehát, amelyben az ügyvédi képviselet a Pp. 96. § értelmében kötelező, az említett közlés megtörténtéig a képvi­selet felmondásának jogi jelentősége csak az alperes és ügy védje közötti jogviszonyban volt. A dr. N. J. kezéhez hatályosan történt kézbesítésből következik, hogy a felülvizsgálati, illetve igazolási határidő ettől a kézbesítéstől számítandó. Minthogy pedig a nevezett ügyvéd kezéhez a már megjelölt időpontban történt kézbesítéstől számított tizenötödik nap — 1944. november 5. vasárnapra esett, a felülvizsgálati határidő 1944 november 6-án, az igazolási határidő pedig abban az esetben, ha a mulasztásnak későbbi tudomásra­jutása, vagy az akadálynak későbbi megszűnése meg nem állapíthat/), 1944, november 21-én járt le. Az ezúttal eldöntés alatt álló esetben pedig u mulasztásnak későbbi tudomásra jutásáról, vagy az akadálynak későbbi megszűnéséről szó mm lehet. Az új ügyvéd vallásának az ellenféllel közlése ugyanis az említett határidő lejártáig sem történt meg, tehát annak elbírálásánál, hogy az igazolási határidő a felülvizsgálati határidő utolsó napjánál későbbi időpont­tól számításának helye lehet-e, a mulasztásnak dr. N. J. ügyvéd tudomására jutása, vagy a nevezettnek esetleges akadályozottsága irányadó, az alperes által igazolási kérelemnek tekinteni kívánt 30 sorszámú beadvány pedig a nevezett ügyvédnek akadályozottságára vonatkozó tényelőadást nem tar­talmaz és pedig, hogy a mulasztás nem a felülvizsgálati határidő utoleó napjánál későbbi időpontban jutott tudomására, a részére történt kézbesí­tésből következik. Ezekből az okokból az 1945. évi augusztus hó 31. napján beadott 30. sorszámú kérvény mint igazolási kérelem elkésetten érkezett. II. A Pp. 452. § utolsó bekezdése értelmében a mulasztás napjától számított hat hónap eltelte után igazolást többé kérni nem lehpt 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom