Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

Indokolás. A T. R.-nak a felfolyamodási bíróság által helyesen hivat­kozott 61. és 161. §-a szerint minden telekkönyvi kérvénynek önálló rang­sora van, s ez minden telekkönyvi kérvénynek önálló elintézését rendeli. A T. R. 129. §-ának (1) bekezdése értelmében a telekkönyvi végzések mindig világosan megengedők, vagy elutasítandók, kivéve azokat az esete­ket, amelyeket a T. R. egyes szakaszai, vagy más jogszabályok külön meg­határoznak. A T. R. 129. §-ának (1) bekezdése tehát szabály szerint a telekkönyvi kérvények érdemi elintézését rendeli. Tiltó-rendelkezés hiányában azonban nincsen (. . . mint a fejben I. . . .) AT.R. 61. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis a bej egyezvények közötti nyilvánkönyvi rangsorozatot az e rész­b?ni telekkönyvi kérvények iktatókönyvi számának sorrendje szabja meg. Ezért a benyújtott telekkönyvi kérelem visszavonását csak a megjelölt kor­látok között lehet megengedni. G. E. folyamodó a tulajdonjog bekebelezése stb. iránti kérelmét a hevesi járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz 5.381/1943. tk. szám alatt nyújtotta be. G. A. és neje sz. Cs. M. folyamodóknak a haszonélvezeti jog bekebelezése iránti kérelme pedig a telekkönyvi hatóság iktatóhivata­lába 1943. évi október hó 5. napján 5.513/1943. tk. szám alatt érkezett. Ezt követő rangsorban, de ugyanezen a napon : 1945. évi október hó 5. napján az 5.524/1943. tk. szám alatt iktatott kérvényében jelentette be G. E., hogy a fentebb megjelölt 5.381/1943. tk. számú kérelmét visszavonja. Ez a visszavonás azonban a kifejtettek értelmében adott esetben a fel­folyamodási bíróság helyes döntése szerint helyet nem foghat. A felfolyamodónak ez ellen intézett támadása tehát alaptalan. G. A. és neje sz. Cs. M. folyamodóknak a haszonélvezeti joguk bekebe­lezése iránti 5.513/1943. tk. számú kérelmük alapjául szolgáló, Tarnaőrsön 1943. évi március hó 23. napján kelt >>adásvételi szerződés«-nek címzett ok­iratot özv. ö. B.-né sz. S. A. és ö. M. eladók nem írták alá, de a szóbanforgó szerződés 6. pontja szerint G. A. ós neje sz. Cs. M. javára a haszonélvezeti jogot nem az eladók, hanem G. E. engedélyezte. A haszonélvezeti jog ala­pítása az e tekintetben szerződő felek között az okirat tartalma szerint létre­jött. , A haszonélvezeti jog tekintetében létrejött szerződés érvényessége szempontjából közömbös, hogy a haszonélvezeti j ogot engedélyező az ez iránt létrejött szerződés megkötésekor az ingatlannak még nem volt tulajdonosa. A bíróság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok érvényességét a T. R. <19. §-ának (1) bekezdésében megszabott korlátok között vizsgálhat ja A haszonélvezeti jogra vonatkozóan egyrészről G. E., másrészről G. A. és neje sz. Cs. M. között létrejött okiratból a haszonélvezeti jognak nyilván érvénytelen jogalapja nem tűnik ki ; 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom