Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)
ságnak ítéletével szemben a felülvizsgálatra irányadó értékhatárt meghaladja, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbírálta. (Kúria, P. II. 390/1946/10. sz. - 1946 július 1.) •Jegyzet. Természetesen a felülvizsgálattal élő félnek a megtámadott ítélet hozatalát megelőző utolsó szóbeli tárgyaláskor volt pervesztességének a mértékére nézve van helye ennek a valószínűsítésnek. Mert azt kellett elbírálni, hogy a jelzett időpontban hatályban volt felülvizsgálati értékszabályhoz viszonyítva a pervesztességnek ugyanakkor volt- mértéke megengedte-e a felülvizsgálatot ? Nem lenne tehát e törvényhely alapján megengedhető az, hogy a jelzett perszakban hatályban volt felülvizsgálati értékszabály alkalmazásában a jelzett perszak után előállott értékváltozást vegyük figyelembe. 89. (Pp. Ö05. §. 2. bek. 2. pont.) Indokolás. A fellebbezési bíróság 1944. évi május 17-i tárgyalási jegyzőkönyvéből és a 110 sorsz. alperesi beadvány mellékletéből megállapíthátólag az alperes ügyvédje az említett tárgyalási határnapon ügyvédkedő képességétől az 1210/1944. M. E. sz. rendelet folytán meg volt fosztva. A fellebbezési bíróság ehhez képest a Pp. 468. §-a rendelkezése ellenére mellőzte az eljárás félbeszakítását s bocsátotta tárgyalásra az alperesi ügyvéd irodája részére kirendelt gondnokot, aki — az ügyfél külön meghatalmazásának hiányában — az 1937. évi IV. tc. 83. §-a értelmében a bíróság előtt jogi képviselőként nem tárgyalhatott. Megvalósul tehát a Pp. 505. § 2. bek. 2. pontjának az esete, mert az alperes helyett harmadik személy meghatalmazás nélkül járt el. A m. Kúria ezért a Pp. 540. § és 546. §-a értelmében a fellebbezési bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást az 1944. évi május 17-i tárgyalási határnaptól kezclődőleg hatályon kívül helyezte és az iratokat az eljárás szabályszerű folytatása végett a fellebbezési bírósághoz visszaküldte. Az új eljárás során a felperes örököseiül jelentkezők e minőségét is tisztázni kell. (Kúria, P. V. 290/1945/111. sz. - 1946 április 24.)