Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

84. (Pp. 188.. Pp. 495 §. — Te 31, Pp. 533. §.) Az 1840/1946. M. E. sz. r. 9. §-a szerint már folyamatban levő ügyekben is alkalmazandó jogszabály, hogy a rendelet 1 — 4. §-ában meghatározott módon való marasztalásra irányuló kérelem s így a terményekben való teljesítésre irányuló kereset módosítás is. nem tekinthető a kereseti kérelem vagy a fellebbezésben vagy válasziratban előterjesztett kérelem vagy ellenkérelem megváltoztatásának. (Kúria, P. III. 252/1946/16. sz. - 1946 június 13.) 85. (Pp. 234.§.,1170j1946. M.E.sz. r. 2. §.) Az a rendelkezés, mely szerint az állam a törvényhatóság, város vagy község, továbbá azok intézetei (üzemei) ellen nem lehet bírói úton érvényesíteni mindazt a. követelést, amelyet az 1944. március 19-én kezdődött német megszállás idején alakult kormányok és közületek szervei vagy közegei által kötött jogügyleti cselei menyeikből vagy ezeknek »egyéb csel élményeiből* kifolyóiéig támasztanak, a zsidókra vonatkozó kivételes jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban álló hatósági cselekményekre is kiterjed. Indokolás. Az 1170/1946. M. E. sz. r. 1. §-a általános rendelkezési tartalmaz. Kimondja ugyanis, hogy az állam a törvényhatóság, város, vagy község, továbbá azok intézetei (üzemei) ellen nem lehet bírói írton érvényesíteni mindazt a követelést, amelyet az 1944 március 19-én kezdődött német megszállás idején alakult kormányok és közületek szervei vagy közegei által kötött jogügyleti cselekményeikből vagy ezeknek >>egyéb cselekményeiből* kifolyólag támasztanak. Az »3gyéb cselekményeiből« szövegezés nyilvánvalóan a szerveknek, illetve közegeknek jogügyleti cselekményeiken kívül minden más hivatalos cselekményükéi vagy mulasztásukat jelenti. Kétségtelen tehát, e rendelkezés a zsidókra vonatkozó kivételes jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban álló hatósági cselekményekre is