Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvény túr. •11 jogi álláspontjával, hogy a szabadalmi jog elismerése és a kártérítés iránti igény polgári perúton nem érvényesíthető, ha a sértett fél büntető eljárás megindítását már indítványozta, mert abban az ügyben az ottani felperes csak a szabadalom tulajdonjogának megállapítását kérte, abbanhagyás és kártérítés iránti kérelmet azonban nem terjesztett elő s a kir. Kúria csak az ott felhozott perfüggőségi kifogással kapcsolatban mondta ki általánosságban azt, hogy a szabadalmi jog elismerése iránti igény polgári perúton nem érvényesíthető, ha a sértett fél a büntető eljárás megindítását már indítványozta, de azzal a kérdéssel, hogy ha bitorlás miatt már folyik ugyan a büntető per, de kártérítést ott a sértett fél nem kért, a polgári bíróság előtt a kártérítés iránti kérelemmel kapcsolatban a bitorlás megszüntetése iránti kérelem is vájjon előterjeszthető-e, egyáltalában nem foglalkozott. A fellebbezési bíróság tehát eljárási szabálysértés nélkül vetette el az alperesek pergátló kifogását, következésképpen az alperesek felülvizsgálati kérelme alaptalan. = V. ö. Perjogi Dtár XVIII. 165. sz. 36. Határozott időre szerződött tisztviselő a felmondás jogtalanságának bírói megállapítása iránt keresetet indíthat, ha a teljesítés még nem követelhető és a munkaadó a kártérítési kötelezettséget el nem ismeri. (Budapesti kir. ítélőtábla 1933. jún. 28. P. II. 4085/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVIII. 28. és 129. sz. 37. A kényszer egyességi eljárás alatt álló alperes perbeli védekezésével okozott perköltségkövetelést az egyes ség hatálya nem érinti. (Kúria 1933. jún. 13. P. IV. 2043/1932. sz.) Indokol:: A kényszeregyességi eljárás alatt álló adósnak azok a jogcselekményei, amelyek az üzlet, a gazdaság, vagy a kenyérkereset rendszerinti folytatásához tartoznak, az 1410— 1926. M. E. rendelet 20. § második bekezdése értelmében a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül is hatályosak. Az alperesnek az ellene folyamatba tett ebben a perben előterjesztett védekezése pedig olyan jogcselekmény, amely az üzletvitellel rendszerint velejár, következőleg az alperesnek ebből a hatályos jogcselekményéből eredő felperesi perköltségkövetelést az egyességi eljárás nem érinti. (Id. rend. 54. §.)