Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

28 Perjogi Döntvénytár. És minthogy ennek az alperesi perbeli jogcselekménynek hatálya a cselekmény egységes természeténél fogva az egyességi eljárás megindítása előtt lefolytatott perszakra is kiterjed, jogszerűen határozott a fellebbezési bíróság akként, hogy az alperest az elsőbírósági és a fellebbezési eljárás egész költségében az egyességi kvótára való tekintet nélkül marasztalta. = V. ö. Jogi Hírlap IV. 894., V. 736. 38. Ha az egyes, a tényállás megállapításánál a bíróság által el nem fogadott, alapul nem vett tanúk vallomásában a megállapított tényállással ellenkező adat foglaltatik is, ez a körülmény a tényállást iratellenessé nem teszi. Az a tény pedig, hogy a fellebbezési bíróság a tanúk vallomását nem az alperesek által kívánt értelemben fogadta el és azok mérlegelése útján eredményképpen nem az alperesek által kívánt tényállás megállapítására jutott, panasz tárgyává nem tehető, mert a bizonyítékok mérlegelése a bíróságnak a bírói szabadmérlegelés körébe tartozó joga. (Kúria 1933 jún 9 p n 3982/i932. Sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XI. 67., XV. 75., XVII. 62. 39. I. Az a kérdés, hogy az örökhagyó követelése az ingatlanvételár felosztásánál sorozható-e és miként, az összes örökösökkel szemben csak egységesen lévén eldönthető, az egyik örököstárs részéről kellő időben beadott felfolyamodás az azt elkésetten beadó másik örököstársnak is javára szolgál. — II. A jelzálogos hitelezőt a későbbi jelzálogos hitelezők által kifogásolt követelése tekintetében nemcsak a végrehajtást szenvedővel szemben, hanem a kifogásoló hitelezőkkel szemben is perre kell utasítani : mert a kifogásolt követelésre vonatkozó bejegyzéseket követően jogot szerzett jelzálogos hitelezőknek is vagyoni érdeke fűződik ahhoz, hogy a perre utasított hitelező az érvényesíteni kívánt követeléseivel elutasíttass ék, és mert az a körülmény, hogy az összes kifogásoló jelzálogos hitelezők a végrehajtást szenvedővel szemben megindítandó perekbe beavatkozhatnak, a jelzálogos hite-