Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

14 Perjogi Döntvénytár. §-ai értelmében a méltányosságtól függő ítéleti megállapítása, az ítéleti rendelkezésnek oly lényeges része, amely a peres felek érdekeinek lényeges sérelmével járhat, s így már az általános perjogi elvekből folyóan jogorvoslat lehetőségét teszi szükségessé. A Pp. 520. §-a a fellebbezési bíróságok ítéletei ellen a Pp. 521. §-a, illetőleg az ennek helyébe lépett Te. 37. §-a és a Pp. 522., 523. §-ainak korlátai között általában felülvizsgálatot enged, az említett korlátozó rendelkezések a pusztán csak a fellebbezési bíróság ítéle'tében megszabott teljesítési határidő ellen irányuló felülvizsgálatot kifejezetten nem zárják ki, mint ahogy nem tartalmaznak korlátozó intézkedést a határozat jellegével bíró indokok ellen a bírói gyakorlat szerint a pernyertes fél részéről is egyébként használható felülvizsgálat tekintetében sem. A kifejtettekből pedig következik, hogy egyéb feltételek fennforgása esetén egyedül a fellebbezési bíróság ítéletében megszabott teljesítési határidő miatt való felülvizsgálat lehetősége az alaki jog szempontjából kizártnak nem tekinthető. Nem áll ellentétben ez az álláspont a Te. 37. §-ának rendelkezéseivel sem. Ugyanis egyrészt a Te.-nek a Pp. 521. §-a helyébe lépett 37. §-a a Pp. hivatkozott rendekezésén csak annyiban változtatott, hogy a pertárgy értéke helyett az elutasítás, illetőleg a marasztalás értékét (felülvizsgálati érték) állapította meg jogilag védett érdekként, márpedig ez a jogilag védett érdek is a teljesítési határidő eltérő megállapítása esetén sértve lehet. Másrészt pedig a kért vagy esetleg az anyagi jog által kötelezően megállapított teljesítési határidőhöz képest ellentétes teljesítési határidő megállapítása, végső elemzésben a követelés összegének a kért időponttól eltérő megítélése, vagyis a követelés összegére nézve is — bár csak időbelileg — de mégis a felperes szempontjából részleges elutasítást, az alperes szempontjából pedig időelőtti marasztalást foglal magában. Ezért a kir. Kúria — figyelemmel arra, hogy teljesítési határidőről csak marasztalás esetén lehet szó — úgy találta, hogy abban az esetben, ha a fellebbezési bíróság ítéletében meghatározott marasztalás értéke a felülvizsgálati értéket meghaladja és a Pp. 522. és 523. §-aiban írt esetek sem forognak fenn, egyedül a fellebbezési bíróság ítéletében valamelyik fél kérelmétől eltérően meghatározott teljesítési határidő miatt az illető fél felülvizsgálati kérelemmel élhet. Mindezekre, valamint arra való tekintettel, hogy a fellebbezési bíróságnak az első bírói ítéletben megállapított teljesítési