Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 111 sére is felhatalmazást tartalmaz, vagy ily ügyletek kötéséhez a végrehajtató hozzájárul. (Kúria 1934. ápr. 19. P. IV. 2083/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 39., III. 109., 167. ; Magánjogi Dtár VII. 211. ; Térfy-gyüjt. XVIII. 363.; Pht. 722. 190. Nincs oly eljárási szabály, amely szerint a meghatározott nemű vagy fajú ingóságoknak megállapított mennyiségében az alpereseket egyetemlegesen marasztaló ítélet alapján a végrehajtás foganatosítása és a végrehajtás tárgya készpénzbeli egyenértékének megállapítása csak abban az esetben foghat helyet, ha a jelzett ingók az egyetemlegesen marasztalt adósok egyikénél sem található fel: mert ez ellenkeznék a kötelem egyetemlegességének fogalmával- % (Kúria 1934. ápr. 17. Pk. V. 258/1934. sz.) 191. Viszonos szolgáltatás teljesítésétől függő marasztalás esetében biztosítási végrehajtás elrendelésének helye mncs- (Kúria 1934. febr. 16. Pk. V. 161/1934. sz.> = Ugyanígy Kúria Pk. V. 485/1934. sz.) 192. A vhtsi törvény 225. §-a értelmében biztosítási végrehajtáshoz — tekintet nélkül a régebbi haszonbérbeadó esetleges törvényes zálogjogára — csak a biztosítási végrehajtás kérésének időpontjában fennálló haszonbérleti viszony alapján jelentkező haszonbérbeadónak van törvényes igénye. (Kúria 1934> febr> 17> Pk> y 5912/1933. sz.) 193. A Vht. 226. §-ában foglaltakból következik, hogy felperesnek csak ama összeg erejéig van joga követelése biztosításához, amely összeg megfelel a kiadandó ingóságok valószínű készpénzbeli egyenértékének, ezen egyenérték pedig nem lehet több annál az összegnél, amelyért a kérdésesingókat a biztosítási végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem előterjesztésének időpontjában meg lehetett szerezni. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1934. jún. 25. P. VI. 6730/1934. sz.)