Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

110 Perjogi Döntvénytár. 186. Nincs olyan törvényes szabály, ami a sorrendi tárgyalási határnap elmulasztása miatti igazolást kizárná* (Kúria 1934. jún. 14. Pk. V. 1035/1934. sz.) = Ugyanígy Kúria V. 3452/1928. ; ellenk. 1601/1914. 187. /. Ha a sorrendi végzésnek megszemlélésre kitétele a törvényes határidőben nem következett be, a felfolyamodási határidő csak a kézbesítés napjától számítható. — II. Sem az, hogy az adóhivatali első kimutatás téves tartalma szerint előnyösen sorozható köztartozás nincs, sem az, hogy a kimutatásban az ingatlan tulajdonosának neve tévesen van feltüntetve, nem vonja maga után annak a kielégítési elsőségnek elvesztését, amely a köztartozásokat a vonatkozó jogszabályok szerint megilleti : mert csak az a lényeges, hogy a kimutatásból minden kétséget kizáróan az legyen megállapítható, miszerint az abban kitüntetett köztartozások az elárverezett ingatlanokat terhehk-e. (Kúria 1934. jún. 20. Pk. V. 576/1934. sz.) = Ad I. : V. ö. Perjogi Dtár XVIL 147., XVIII. 160. 188. A kielégítési sorrendre rendelkezés erejével ki nem ható puszta nyilatkozat jellegével bír a másodbírói sorrendi végzésnek az a része, amely valamely jelzálogos követelés magához váltására vonatkozó bejelentés tudomásul vételét tárgy azó kijelentést tesz. Ez ellen tehát fel folyamodásnak helye nincs. (Kúria 1934. ápr. 19. Pk. V. 5472/1933. sz.) 189. A zárgondnok a zárlat folyamán felmerült szükségleteket hitelügylet útján rendszerint nem, hanem csak kivételesen olyan esetekben és csak abban a keretben szerezheti be, amikor és ameddig ez az előlegezés megtörténtéig, vagy előleg le nem tétele okából a zárlat feloldásáig, az állag fenntartására múlhatatlanul szükséges. Ilyen kivételes esettől eltekintve, erre a zárgondnok csak abban az esetben jogosult, ha a kezelési utasítás hitelügyletek köté-