Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár, 101 Mindezek ellenére sem volt azonban a felfolyamodásnak hely adható. A végrehajtást elrendelő bíróságnak az a végzése ugyanis, amely szerint : «a végrehajtási jogot az orosházi 6971. számú telekjegyzőkönyvben 3676/1926. (C. 36.) szám alatt bekebelezett jelzálogjogra is feljegyzettnek tekinti s ennek foganatosítása végett az orosházi kir. járásbíróságot, mint telekkönyvi hatóságot megkeresi» önmagának ellentmondó oly szabálytalan megkeresés, amely nyilvánkönyvi jogok bejegyzésére alkalmas, alapul nem szolgálhat. = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 129., 193. 165. Nem szolgálhat a végrehajtási jog feljegyzésénele akadályául az a körülmény, hogy a felfolyamodási bíróság a végrehajtást elrendelő végzést megváltoztatta, mert az a kérdés, hogy a végrehajtást elrendelő megkereső végzés alapján a végrehajtási jog fel volt-e jegyzendő, ennek a megkereső végzésnek a telekkönyvi hatósághoz érkezése időpontjában fönnállott körülmények szerint döntendő el; és amennyiben a végrehajtási jog fel volt jegyzendő, de a végrehajtási jog feljegyzésének alapjául szolgáló végzést a másodbíróság megváltoztatja és a végrehajtási kérelmet elutasítja, úgy a már feljegyzett végrehajtási jog törlendő hivatalból ugyan, ez azonban az 1881: LX. tc. 141. §-ának világos rendelkezései szerint csak a végrehajtást elrendelő bíróság megkeresésére történhetik. (Kúria 1933. dec. 20. Pk. V. 2512/1932. sz.) 166. Az, akinek zálogjoga a megtámadott végzéssel bekebelezett zálogjogot megelőzi, oly telekkönyvi érdekelt1 nek, aki részére ez a végzés kézbesítendő volna, nem tekintendő és így mint nem telekkönyvileg érdekelt, a végzés ellen felfolyamodással nem élhet. (Kúria 1933. dec. 18. Pk. Y. 1227/1933. sz..) = V. ö. Perjogi Dtár II. 384., III. 175., VIII. 15., XVII. 11. ; Magánjogi Dtár IX. 175., 176., 198.