Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 87 tónak tudnia kellett, következéskép számolnia kellett azzal, hogy az ingatlan végrehajtás alá vonása, közjogi jellegű s ebből folyóan a fél által el nem hárítható nyilvánkönyvi akadályba ütközik. = V. ö. Perjogi Dtár XVIII. 63. 147. /. Ha a bérbeadó már biztosítási végrehajtást foganatosított, ilyen esetben a törvényes zálogjog igénylése okából az árverésen nem kell a haszonbérkövetelést előlegesen bejelenteni, mert annak összege és az, hogy a haszonbérlő javára előzőleg már foglalás történt, a végrehajtási iratokból bejelentés nélkül úgyis kitűnik. — II. A zárgondnok által karhatalom igénybevételével történt elszállítás a bérbeadó törvényes zálogjogát meg nem szünteti. (Kúria 1933. okt. 21. Pk. V. 5226/1932. sz.) = Ad I. : V. ö. Perjogi Dtár XIII. 72,. XVI. 192. — Ad II. : V. ö9 a következő esettel. 148. Nincs olyan bírói gyakorlat, amelynek alapján jogszabályul volna tekinthető, hogy a bérbeadó törvényes zálogjoga a bérlemény területéről elvitt ingókra fennmarad, ha az elvitel a bérlő üzletének rendes folytatásával jár. Ennélfogva a korábbi bérbeadót bérhátralékkövetelésére a törvényes zálogjog nem illeti meg, ha a tömeg alapját tévő ingókat a végrehajtást szenvedő bérlő a régi bérlemény területéről a bérbeadó tudtával éspedig az árverést megelőzően több mint egy évvel elvitette. (Kúria 1933. szepfc. 23. Pk. V. 2171/1932. sz.) = A gyakorlat nem egyöntetű. Fentihez hasonló a kolozsvári tábla 1899. G. 14. sz. határozata (Térfy III. 391.), mely szerint a törvényes zálogjog azonnal megszűnt, mihelyt az ingók a bérlő csődbejutása folytán, a leltározó kir. közjegyző rendelkezése értelmében a bérlemény területéről elszállíttattak. A budapesti tábla 1898. I. G. 51. és a kolozsvári tábla 1909. G. 145. sz. határozata szerint (Térfy II. 136. és XIV. 555.) elvitel esetében a törvényes zálogjog csak akkor marad fenn, ha a bérbeadó az ingókat előzőleg végrehajtás útján lefoglaltatta. Ellenben a Kúria 1901. I. G. 553 és a budapesti tábla IV. 9147/1915. sz. határozata szerint (Gottl. VII. 1485. és Perjogi Dtár II. 228.) a jogtalanul elvitt ingók visszaszállítása a harmadik, nem jóhiszemű személytől is követelhető. És a budapesti tábla IV. 3856/1916. sz. határozata szerint (Perjogi Dtár III. 1.) az átruházás és elvitel hatálytalansága a nem jóhiszemű szerző által indított igénykeresettel szemben sikerrel érvényesíthető. V. ö. az előző esettel.