Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

86 Perjogi Döntvénytár. 145. Ha a visszvégrehajtást szenvedő a visszvégre­hajtási eljárás során a bírósághoz intézett beadványában kifejezetten beismerte, hogy a végrehajtható ítélet után a megítélt összeget kézhez vette, akkor nem szorul peres el­járás útján leendő megállapításra, hogy a visszvégreha]­tatók őt a feltétlenül végrehajtható ítélet folytán kielégí­tették. (Kúria 1934> márc. 17. pk. v. 124/1934. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár VII. 135. 146. Az isteni tisztelet helyéül állandóan szolgáló ingatlanra a végrehajtási jog fel nem jegyezhető, ha a tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésből és az ingatlan körül­írásából kitűnik az, hogy az ingatlan közforgalmon kívül álló egyházi rendeltetésű vagyontárgy. (Kúria 1934. íebr. 7. Pk. V. 549/1933. sz.) Indokok: A Vhn. 2. §-a 1. pontjának az isteni tiszteletre szánt tárgyakra és ilyen helyiségekhez tartozó szerelvényekre vonatkozó rendelkezéseinek a joghasonlóság alapján való ki­terjesztésére alapított állandó bírói joggyakorlat, az isteni tisz­telet helyéül állandóan szolgáló ingatlanokat is, közcélt szolgáló rendeltetésüknél fogva a végrehajtás alól kiveszi s a közforgal­mon kívül helyezi. Ezt a közjog keretébe tartozó s mint ilyen a felek rendel­kezési jogán kívül eső elidegenítési és terhelési tilalmat jelentő tulajdonjogi korlátozást, mint telekkönyvi akadályt ugyanis a telekkönyvi hatóság figyelembe venni tartozik akkor is, ha az ingatlannak templom jellege a nyilvánkönyvben külön feltün­tetve ugyan még nincs, de a talajdonjogra vonatkozó bejegyzés­ből és az ingatlan körülírásából kitűnik az, hogy az ingatlan közforgalmon kívül álló egyházi rendeltetésű vagyontárgy. Tekintettel pedig arra, hogy a másodbíróságnak a nyilván­könyvvel és az iratokkal egyező megállapítása szerint a megter­helni kívánt ingatlanon már 20 év óta templom van, ennélfogva nem sért jogszabályt a másodbíróságnak az a döntése, amellyel a kielégítési végrehajtást elrendelő végzés foganatosítását, a fennforgó nyilvánkönyvi akadály miatt megtagadta. Nem érinti a döntés helyességét az sem, hogy a végrehaj­tató javára az 1929. évben keretbiztosítéki jelzálogjog alapítta­tott (0. 43.), mert ekkor már az ingatlanon a templom fönn­állott, arról és az ingatlan egyházi rendeltetéséről a végrehajta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom