Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. bíróságnak hivatalból kell a felülvizsgálati érték kérdésével foglalkoznia. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1934. márc. 20. P. XIII. 3347/1934. sz.) = Ad I. : V. ö. fenti 120. és Perjogi Dtár XVIII. 99. és jzt. — Ad II. : Ugyanígy Budapesti kir. ítélőtábla P. XIII. 5864/1934. és v. ö. Perjogi Dtár II. 327.,* X. 46., XI. 20., 97., 120., XV. 47. XVII. 14. 124. Ha a fellebbezési érték nem haladta meg a fellebbezésnek szóbéli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján való elintézésére irányadó értékhatárt, és így tévedett a fellebbezési bíróság akkor, amikor a fellebbezést szóbeli tárgyaláson intézte el, minélfogva a kereset felemelésének a Pp. 517. §-a értelmében helye nem lehetett: az ennek ellenére bejelentett kereset felemelés joghatályodnak nem tekinthető s így a felülvizsgálati érték megállapításánál figyelembe nem vehető. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1934. márc. 5. P. V. 1681/1934. sz.) 125. Csatlakozni csak a felülvizsgálati kérelemmel élő ellenféllel szemben lehet, ennek pertársával szemben azonban csak a Pp. 80. §-a szerinti pertársaság esetén. (Kúria 1934. márc. 8. P. VII. 298/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XII. 49., XIII. 24. ; Térfy-gyüjt. XII. 830., XIV. 609. 126. Iratellenesség. Indokolási kötelesség. Nyilván helytelen következtetés. (Kúria 1934. ápr. 12. P. IV. 4904/1933. sz.) Indokok : A bíróság egyes bizonyítékoknak kellően indokolt elfogadásával olyan tényállást is megállapíthat, amely más bizonyítékok tartalmával összhangban nem áll; a tényállásnak a felek által nyújtott valamennyi bizonyíték tartalmával nem kell szükségképpen egyeznie és így az a körülmény, hogy a megállapított tényállás a tanúk valamelyikének a vallomásával nem egyezik, az iratellenesség fogalmát ki nem meríti ; iratellenesség ugyanis csak azon az alapon vitatható, hogy a megállapított tényállás az annak alapjául elfogadott bizonyítékok tartalmával ellentétben áll, de nem azon az alapon, hogy olyan