Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

7 2 Perjogi Döntvénytár. 112. Határidő téves feljegyzése. Irodai személyzet hibája. Beleegyezés az igazolásba. (Kúria 1934. ápr. 20. P. II. 5536/1932. sz.) Indokok : Az igazolási kérelemben igazolási okul felhozott az a tény, hogy a felperesi ügyvéd irodai személyzete az 1932. október 6-án kézbesített fellebbezési bírósági ítélet ellen benyújtandó felülvizsgálati kérelem elkészítését — az irodában szokásos 10 napi időköz hibás számításával — nem október 16-ára, hanem október 26-ára jegyezte elő, s hogy ezt a tévedést csak a felülvizsgálati határidő' lejárta után észlelte, a felülvizsgálati záros határidő elmulasztását mentesítő okul nem tekinthető. A záros határidőket kellő gondossággal s figyelemmel kell előjegyezni s nyilvántartani. A felületesség ebben a vonatkozásban nyilvánvaló hiba. S minthogy az ügyvéd általában felel az irodai személyzetnek a hibájáért és mulasztásáért, az igazolásnak a Pp. 451. §-a szerinti törvényes előfeltétele, az önhibán kívüli mulasztás fenn nem forog. Az a körülmény, hogy az ellenfél az igazolás^megadásához kifejezetten hozzájárult, az igazolás törvényes előfeltételeinek a hiányát nem pótolhatja. = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 9., 123. és jzt. 113. Szegénységi jog megvonása mint igazolási ok^ (Kúria 1933. nov. 28. P. IV. 5394/1933. sz.) A kir. Kúria : A fellebbezési bíróság végzését megváltoztatja, az igazolási kérelemnek helyt ad, a fellebbezést elfogadja és a fellebbezési bíróságot további eljárásra utasítja. Indokok: A felperes részére megadott szegénységi jogot az elsőbíróság az ítélet kihirdetésével egyidejűleg hozott és kihirdetett végzésével megvonta. Amennyiben tehát a végzés ellen beadott felfolyamodás sikerre nem vezetett volna, úgy az esetleg bélyeg nélkül beadott fellebbezés után a törvénykezési illetéket utólag kellett volna leróni s a lerovás elmulasztása esetén a hivatalos leletet az azt ellenjegyző ügyvéd ellen vették volna fel, amint a felperes meg nem cáfolt előadása szerint a jelen perrel összefüggő más perben így is történt. Ügyvédi ellenjegyzés nélkül pedig a kötelező ügyvédi képviseletre tekintettel a fellebbezés nem volt beadható. Ilyen körülmények között valószínűsítettnek mutatkozik a felperesnek az igazolás alapjául előadott az a tényállítása.