Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 71 szolgáltatás mennyisége tekintetében változtak meg a viszonyok, hanem akkor is, mikor a szolgáltatás tartamára fontossággal bíró körülményekben állott elő változás s ez .teszi indokolttá az alapítélet megváltoztatását. (Kúria 1933. szept. 20. P. 206/1932. sz.) 108. Ha a fellebbezési bíróság a felperes keresete tárgyában elkülönített végítélettel határoz, ebben az esetben a perköltség megtérítése iránt a PP. 424. §-a értelmében hivatalból intézkedni kell. (Kúria 1934. ápr. 12. P. IV. 4904/1933. sz.) = Ugyanígy Kúria VI. 1765/1921. ; ellenk. 4170/1922. 109. Ha a viszontkereset az egyébként pervesztes felperesnek nem okozott semmi külön költséget, a viszontkereset emelése, majd annak elejtése nem szolgálhat alapul arra, hogy a perköltség a peres felek között kölcsönösen megszüntettessék. (Kúria 193B máj> 3 p yjL 1099/1932. sz.) = V. ö. Magánjogi Dtár III. 190. ; Perjogi Dtár VII. 73. 110. A Cst. 9. §-ának rendelkezéséből (utolsó bekezdés) — a contrario — következik, hogy amennyiben a csődtömeggondnok a már megkezdett pert folytatja, — a közadós eddigi cselekményeit magáévá tevén, ennek következményeit is viselni köteles, ami abban nyilvánul, hogy az összes felmerült perköltség, mint tömegtartozás, a pervesztes csődtömeget terheli. (Kúria 1933. dec. 5. P. IV. 3958/1932. sz.) = V. ö. Hiteljogi Dtár IV. 35. ; Térfy-gyújt. IV. 119. ; Perjogi Dtár VIII. 208. és fenti 37. sz. 111. Vétkes a fellebbviteli határidő elmulasztása, ha a szegénységi bizonyítványt a fél e határidő utolsó idejében kérte s így azt elkésetten kapta meg. (Kúria 1933. dec. 1. P. VI. 5015/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XII. 1., XIII. 52.