Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 45 Ebből pedig okszerűen következik az, hogy a bíróválasztásra felhívott alperesek a felhívásnak eleget nem tettek és így a felperes a Pp. 772. §-ában meghatározott vagylagos jogai bármelyikével élhetett, tehát a választott bírói szerződéstől el is állhatott. A felperes nem vitás elállása folytán a választott bírósági szerződés a Pp. 775. § 3. pontja értelmében hatályát vesztvén, a Pp. 180. § 4. pontjában megjelölt pergátló körülmény fenn nem áll. A másod-, harmad- és ötödrendű alperesek ellenkező értelmű felülvizsgálati kérelmét a kifejtetteknél fogva a kir. Kúria,, mint alaptalant, elutasította. = V. ö. Perjogi Dtár XII. 23. 86. A sorrendi jegyzőkönyvi és határozati illeték hivatalból előnyösen sorozandó. (Kúria 1932. oki. 5. Pk. V. 421/1932. sz.> 87. A Pp. 506. §-a az esetben, ha a megtámadott ítélet az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek csupán alapja felől határozott, a fellebbezési bíróságot csak arra jogosítja fel, — feltéve, hogy a Pp. 504. és 505. § esetei fenn nem forognak,'— hogy a követelés mennyisége felett is tárgyalhasson, az elsobíróság által eldöntött kérdést azonban feltétlenül felül kell bírálnia, s az ügyet további tárgyalás és ítélethozatal végett csak az esetben utasíthatja az elsőbírósághoz vissza, ha ez a felülbírált döntés folytán szükségessé válik. Ellenben ki van zárva, hogy a fellebbezési bíróság a jogalap kérdésének felülbírálását célszerűségi okoból mellőzze, s a jogalap kérdésében való érdemi döntés nélkül az ügyet az elsöbír ósághoz visszautasítsa. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. okt. 21. P. III. 4554/1932. sz.> = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 42., 43., 86., 186. ; XV. 16. és jzt. 88. Perenkívüli egyesség alapján előterjesztett közös kérelem folytán hozott permegszüntető végzés ellen perújításnak helye nincs. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. szept. 29. P. VI. 6293/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 95.